Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

lata mellett sem teljesíti kérésüket, mivel nem rendelkezik megfelelő anyagival, s a községnek számos elsőrendű közszükséglete vár kielégítésre.

501 1909. júl. 9-i gyűlésén határozatot hoz a községi közgyűlés a kötelező lakásbejelentésről.

502 — S ugyanekkor körállatorvosi állást szervez, a főszolgabíró rendeletére az évi 1 200 korona fizetésből 300 korona, ill. az alispán meghagyására 400 korona fedezését vállalja. -— Az első körállatorvos Pauer Ferenc volt.

503 Az igazságügyi miniszter 1910-ben a járásbíróságot Bicskére akarja áthelyezni, s ehhez hozzájárulást kér a község, s a piac-téren egy telket. Erre szept 9-én megszavaznak 25 000, majd 50 000 koronát, ha a járásbíróság legalább 50 évig itt marad. — 1912-ben a járásbíróság megkezdi Bicskén működését, s a község fizette a költség vállalt részét, sok terhe mellett még évek múlva is.

504 A járási székhely áthelyezése esetén — ezt a község már korábban is kérte, — elkészülne a szükséges főszolgabírói hivatal és lakás építése is; Bicske hajlandó erre is 40 000 korona hitelt felvenni, ha a járás többi községei is hozzájárulnak, — mert államsegélyt erre nem kap. — 1914-ben is foglalkoznak ezzel a dologgal, de jött a világháború és a felvetett terv megvalósítása, sok-sok évre elmaradt.

505 A község fejlődése miatt a középülethiány mind több gondot okoz az elöljáróságnak. — Az iparos iskolát kezdetben az egyházi iskolákban, majd az óvoda fölösleges helyiségeiben helyezték el, s a ráfordított költséget az ipariskolai alapból fedezték. Ez az alap a bicskei járásban az 1884/85. évben 349 frt. volt ,amiből a bicskei iskolára 1884. okt.-tól 1885. végéig 8 frt-ot, 1887. jan. 1-től okt. végéig a 422 frt. befolyt alapból pedig csak 54 frt-ot fordítottak. — 1907-ben azonban a tanfelügyelő tiltakozására az óvodából az iparitanuló-iskolát áthelyezték a katolikus iskolába, ami ellen a katolikus iskolaszék tiltakozott. Ekkor Bicske községi közgyűlése ezt megint visszahelyezi az óvodába, mert az óvoda községi jellegű. Az ügy megjárta a megyét, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, s végül az óvodai és a 12 tagból álló iparostanonc-iskolái bizottság közös ülésen egyezteti össze kívánalmait. — Az iparos iskolában a tanítás este van, ezért később bevezetik ide is a villanyt, s más rendezvényeket is tartanak. — Az 1907-ben elkezdődött ügy 1912-ben ér véget.

506 Mint nagyobb birtok tulajdonosának, Bicske községnek is az úrbéri erdőföldek után megvan a maga vadászati tulajdonjoga; ezt nyilvános árverésen adta mindig bérbe; a lejárt időtartam után az 1908—1914. évekre ilyen feltételek mellett: körvadászatot csak télen, fagyott földön lehet tartani, a vadkárokat meg kell téríteni, kutyával, lóhátról nem szabad vadászni stb. — 1 945 korona kikiáltási ár után a bérletet József főherceg kapta meg 3 025 koronáért.

5

"' A községnek jövedelme van a kocsmából is. Ezt a közgyűlés 1907-ben az eddigi bérlőnek Freud Dávidnak adja bérbe továbbra is 1 010 koronáért, a szolgabíró azonban ezt nem hagyja jóvá, hanem nyilvános árverésre utasítja a községet, amelynek a során Freud a bérlettől visszalépett, s a bérletet a Bicskei Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet kapja meg 1 375 koronáért."

00 A nagy lakosságú Bicskének egy második gyógyszertárat is fel kell állítani; 1907-ben a közgyűlés először ellene van, de a végén 1 szótöbbséggel mégis a második gyógyszertár felállítása mellett dönt.

057