Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

bérlő köteles a kerítőárkokat jó állapotban megtartani, a puszta határait és ahhoz fűződő jogaikat a törvény szerint megvédelmezni. 141 Ettől kezdve 1834-ig folyamatosan bérli a pusztát, 6 éves időközön­ként szerződését megújítják. Az utolsó meghosszabbítás előtt (1828) el­számol az addig befizetett haszonbérekről. A beadvány külzetén Szmo­dits divisor a következő feljegyzést tette: Az előbbi kikötések alatt 320 ezüst forintokban újonnan 6 esztendőkig kiadatik a Kis Bozsoki puszta, azon hozzáadással, hogy a határ sántzok a'hol hibásak megújíttassanak, úgy Kajár és Lepsény felől a Bozóti határra szorgalmazott figyelemmel legyen a Haszon Bérlő Grmanecz Gábor Tábla Bíró Úr." 1/12 Az 1858-as kataszteri felmérés szerint a káptalannak (püspökség, Weszprim Bisthum) 99 khold birtoka volt Bozsokon. A birtok a határ Tómelléki részében volt, melynek mintegy a közepén állt — a térképen bejelölve — Kis Bozsok Puszta egy házzal, udvarral és gazdasági épület­tel. A birtokhoz a tabellák szerint szántó, rét, nádas és veteményeskert is tartozott. 143 A helységnévtárakban 1895-ig Nagybozsokhoz (Balatonbozsok) tar­tozó prédium, a későbbiekben a nevet már nem vették fel. 144 1 9 2 2-ben a községi képviselőtestület szerint közlegelőnek a vitézi szék tulajdonát ké­pező „Káptalani Kis puszta" felelne meg legjobban. A vitézek szintén a káptalani birtokból volnának kárpótolandók. 145 A nagybozsoki Bozsóky család Veszprém megyei eredetű. A család címere, melyet 1640-ben nyert: A pajzs udvarában hármas halmon daru, felemelt jobb lábával három nyilat tartva; a pajzs fölötti sisak koronájá­ból magyar vitéz nyúlik föl, jobb kezében kivont kardot, a balban levá­gott török fejet tartva. 146 1628-ban Bosoki Ádám, Bosokról nevezett né­hai Bosoki Pál fia, a győri káptalan előtt személyesen vallotta: Az egész és teljes elhagyott Bosok birtok Veszprém vm-ben őt illeti jog szerint, mert az édesapjának Bosoki Pálnak birtoka volt. Az elmúlt török hábo­rúk alatt elvesztek az említett javakat érintő okmányok, sőt édesapja is elesett a törökök elleni harcban, ö távollétében nem tudta folytatni ural­mát Bosok fölött, így az a közbeeső időben az utódok és örökösök, éspe­dig Tengerdy Mátyás és Deák János (Joannes Literátus) kezére jutott, s most is ők birtokolják. 147 1635-ben a császár a Veszprém megyei teljes Bosok prediumot mag­vaszakadás ürügye alatt újra-adományozta a Bosoki családnak azzal, hogy következő 3 összefüggő nap alatt a királyi és káptalani emberek közbe­jöttével iparkodjék bekitattatni magát. Ez ellen Tengerdy Lukács, test­vére Miklós, valamint unokanővére Ilona tiltakoztak, mert őseik ember­emlékezet óta mindig birtokukban tartották, s az uralmat a mai idő­kig állandó használattal megerősítették Bosok prediumban. Ezért Bosoki Ádámot a birtok megtartásától eltiltották. 148 1678-ban Győrött lakozó Péntek Gergely felesége nemes Bosoki Er­zsébet, néhai Bosoki Ádám fiának Pálnak leánya ünnepélyesen ellene mond mindazok birtokjogának, akik Bosokon birtokolnak, eltiltja őket. Bosok mindennemű használatától, megvételétől. Ezt bírósági tárgyaláson intézték el, s bizony ságlevelet is kértek róla. 149 Az 1702. évi összeírásban a bosokiak ,,a keresztény földesúrnak: Nagy Gergelynek kilencedet, l-l szekér fát és szénát, robotot adnak."

Next

/
Oldalképek
Tartalom