Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

Ennek a Nagy Gergelynek felesége Ilona, akinek apja Tengerdi Lukács, anyja Bosoki Gergely leánya. Tehát a nőági Bosokiak ekkor még magyar földesurai Bosoknak.

m * * * A Tengerdy család nevét a Bozsoktól északra, Lepsény mellett fekvő Tengerdről kapta, melyet Tivadar fia Miklós 1256-ban vásárolt meg, mint alországbíró Ciprián fiaitól Hilártól és Guttól 6 ezüst márkáért

151 E korai időkben a családfa oklevelek alapján követhető 1350-ig. Tagjai között neves országos tisztségviselők találhatók. Miklós 1256—60-ig alországbíró, II. Tivadar 1274-től előbb szebeni prépost és kir. jegyző, majd 1286—88-ig. kir. alkancellár, 1287-ben választott székesfehérvári prépost, majd ismét kir. alkancellár, végül győri püspök. Két testvér, mint nemes, királyi hadjáratokban vesz részt, ahol kitűnnek hősiességükkel, s ezért a király birtokadományokkal ajándékozza meg őket. Az utolsó adat egy leányági leszármazottról van, aki lipcsei alvárnagy, majd kir. főtárnokmester-helyettes volt. Ekkor az országban 24 helyen volt birtokuk; ezek nagy része Somogy, Fejér, Vas, Veszprém megyében van.

152 Utána 1593/94-ben találkozunk velük, amikor néhai Tengerdi Tengerdy Bálint fia Gáspár, Veszprém megyében Tengerden és Bosok birtokon az őt jog szerint megillető részt átengedte Lukácsnak, édesapja testvére fiának. Mikor Lukács meghalt, feleségét Katalint és gyermekeit eltiltotta mindenféle vagyoneladástól.

153 Ezután Tengerd neve ritkán szerepel, a vita Nagy és Kis Bosok birtokért folyik. Hogy a Tengerdy család miképpen jutott ebbe a birtokba Bosokon, azt Bosoki Ádámnak a győri káptalan előtt tett vallomásában láttuk. Akkor előadta azt is, hogy a birtok visszaszerzésére ő maga szegénysége miatt nem képes, azért minden jogát, vagyonát, mit Bosokon felerészben bír, Kenessei Istvánnak — aki iránta testvéri szeretettel volt eddig is — feleségének és 5 gyermekének átadja azzal, hogy a teljes Bosok helységet visszaszerezzék, szabadítsák ki az „idegenek" kezéből.

154 Itt az idegenek a Tengerdyek. 1630-ban Eszterházi palatínus rendeletére a Tengerdy családnak a Bosokiak beszármazása előtti két ága — Deák Jánosné Tengerdy Margit asszony, valamint Tengerdy Mátyásné Tóth Orsik asszony és gyermekei — megosztoztak Bozsokon és Tengerd pusztán.

155 Ezen osztozkodás után 1631-ben Tengerdy Mátyás fiai Lukács és Miklós és Ilona unakonővérük újból elzálogosítják a már Csiker Mátyás kezén zálogban lévő bosoki birtokaikat Kenessey Péternek 2 évre 400 forintért.

156 Ugyanők 1635-ben tiltakoztak, hogy Bosoki Ádám Bosok nevű prediumot, mint magvaszakadt javat fel akarja kérni.

158 1638-ban a veszprémi dikákban Bosok, mint a Tengerdy család birtoka van feltüntetve, l

/

2 porta kiterjedésben.

159 1651-ben Tengerdy Miklós és Lukács tiltakoznak az ellen, hogy Csiker Mátyás elzálogosítsa bosoki birtokrészüket, de még ebben az évben a káptalan előtt elzálogosították Kenessey Péternek és feleségének Szily Zsuzsannának és 4 gyermeküknek 400 magyar forintért 2 évre.

160 1656-ban ugyanezt a birtokot Kenessey Péter, mint visszaváltható zálogot eladta 400 magyar forintért Szabadi Istvánnak és feleségének Bíró Erzsébetnek és gyermekeinek.

161