Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske
gellum Haereticorum) ellenőrzi, s igyekszik á" katolikus egyházat államvallássá tenni minden lehetséges eszközzel. — S megindul a hivatalos, állami ellenreformáció. — Acsády Ádám veszprémi püspök számba veszi a meglevő plébániákat. 1732 33-ban Bicskén Márkus Mihály ekkor a plébános; az anyaegyháznak kőből épített temploma van, amely a Szt. Háromság tiszteletére szenteltetett; két filiája van, Mány és Fölcsut; nagyon nyomorúságos hívei vannak, akik alig élnek maguk is napról napra; 4 éve nem kapott tőlük többet 32 forintnál, (ebből is a reformátusok fizettek 18 Ft-ot); Mányon szinte semmi sincsen, itt szükség volna oltárra, sekrestyére stb., perselyből van 10 Ft jövedelme, földekből, stólából, párbérből, összesen 114 Ft 46 1/2 dénár; minthogy a hely a ,,via regián" van, vasárés ünnepnapokon idegenből jött vendégek is vannak, s mivel a szomszédban nincsenek plébánosok, nagy terhet visel; jobb megélhetése végett szüksége volna 200 Ft jövedelemre. 20 '— A tanító az iskolaépületben lakik, ennek silány a teteje, nincs benne kemence; kertje hitvány, nincs kaszálója, hacsak nem az a fűben bővelkedő terület, amit most adtak át erre a célra, lehet rajta egy kocsira való széna, amit saját költségén kell lekaszáltatni, begyűjteni, hazavitetni; van két szántóföldje, az egyik 4 p. m. alá va*ló, a másik 3 köblös, ezeket a hívek tartoznak megmunkálni, ebből 4 Ft 50 dénár jön be; párbér 20 dénárjával 8 Ft-ot tesz ki. terményben ez 5 Ft, ehhez jön a stóla, teljes jövedelme 20 Ft 78 dénár. Szükséges lenne még 80 Ft tisztességes életmódhoz. 2 * — 1741-ben Bicske község a keresztyén foglyoknak pogányságból kiváltó trinitarius szerzetbeli György fráternak adott 40 forintot. 21 " — A plébániák 1745. évi összeírásakor Bicskén van katolikus templom, iskola és tanító; filiái Felcsut, Bárok, Csabdi, Mány, Vért, Szalánka és Hatvan puszta; az anyaegyházban alig 1/4, vagy 1/5 katolikus a többi kevés lutheránus mellett kálvinista, ezek iskolájában nagyszámban nyernek a fiúk oktatást egészen a syntaxis-ig; az anyaegyház lakosai jobbára magyarok, vannak azonban németek és kevésszámú szláv; a katolikusok többnyire szegény sorsú jövevények. 1,28 — A filiákban lakó református és evangélikus hívek nem fogadják el a plébános szolgálatát; így Csabáin, ahol 1748-ban meghalt egy Csiga Tamás nevű nem katolikus ember; Baráth György plébános feljelentést tesz a megyéhez, hogy amikor a halott számára koporsóért jöttek, akkor azt visszatartotta, hogy el ne temethessék; de a csabdi közbirtokosak maguk csináltattak koporsót, harangoztak, énekeltek, imádkoztak s eltemették nélküle a halottat. 2119 — 1748-ban Bíró Márton már mint veszprémi püspök vizitációjára leírást adnak az 1745. évi beszámolóban a templomról; a plébános javadalma ekkor 155 Ft 66 1/2 dénár; Berényi János tanító, jövedelme 38 Ft 45 dénár — a gyermekeket a hit elemeire, írás-olvasásra oktatja; panaszolják, hogy a kálvinista bírák és esküdtek gyűléseiket ünnepeken a mise idején tartják, így azon részt nem vehetnek. A lélekszám: 90 katholikus és 5 vegyes vallású pár, gyónó 265, nem gyónó 124 lélek, felserdült és nőtlen 21, serdületlen 176, özvegy férfi 2, özvegy nő 7, gör. kel. 4. — A református pap neve Újvári Anárás, korábban pápai professzor. Ekkor 4 katolikusnak áttérőt és 3 hitehagyottat jegyez fel a jegyzőkönyv. 2 ' 0 Az 1752-ben történő püspöki összeírás alkalmával Bicskén (a mányi és felcsuti leányegyházak tagjaival együtt) van 147 hospes (jobbágy), gyónó személy 431, nem gyónó személy 498, serdületlen 132, özvegy férfi 2, özvegy nő 7, vegyes pár 7. 2,J — A katolikus lélekszám azonban jórészt a filiákból tevődik össze, így a
