Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

község lakosságára nézve megközelítő pontossággal sem tudunk számadatot mondani. — A plébániák összeírásakor 1753-ban a templom szentélye boltozatos, de a templomhajó mennyezete deszkázott, javításra szorul, kegyszerekkel gyengén ellátott, a paróchia kőből van és kényelmes; (a négy filiában: Mányon, Felcsúton, továbbá Bárok és Csabdi pusztákon nincsen templom); a plébános javadalma; (a filiákból is) 111 Ft, 71 dén.; ki kellene egészíteni 63 Ft 77 2/3 dénárral, de minthogy 1723 óta panasz nélkül elégedett volt, megelégedett lehetne 45 Ft, 66 2 3 dénárral.-'

2 — A református lelkész jövedelme a vértesaljai ref. esperesség anyakönyvében levő díjlevél szerint: 40 rajnai Ft, 40 öreg mérő búza, 12 öreg mérő albúza (ocsu), 1 mázsa hús, 22 font faggyú, hízott sertésért 7 Ft, 1 mázsa só, 6 öreg szekér széna,6 budai pint vaj, borbeli kollekta (minden szőlősgazdától adott boradomáhy szüretkor), 8 öreg mérő alá való őszi vetés föld háromszor szántva, prédikációkor a temetésért 50 pénz, kereszteléskor egy máriás tallér.

2

'

3 — A rektor kapott 25 Ft-ot, 25 öreg mérő búzát, coquiát (sorkosztot) 4 gazdánál, 10 font faggyút, fél mázsa sót, 4 öreg mérő vetés alá való őszi földet; minden gyermektől 1 véka árpát, vagy zabot, halotti énekléskor egy petákot. A téli félévben a rektor mellett van egy praeceptor (segédtanító), aki 12 Ft-ot, s a rektornál sorkosztot kap. — A rektor kap még ünnepi adományt, borkollektát, a szülőktől vizsgakor ,,jó akaratot", amelynek 1/3 része a praceptoré.

2

''' — A református oratórium 1754-ben már romos állapotban van, s minthogy a Carolina resolutio szerint minden építkezéshez, javításhoz engedélyt kell kérniök, kérésükre a járási főszolgabíró helyszíni szemléje alapján a megyei közgyűlés a helytartótanácsi rendelet értelmében engedélyezi a javítást;'

2

'' de 1761ben újból tele van az oratórium teteje kisebb-nagyobb lyukakkal, ezért megint kérniök kell engedélyt a tető javítására; s ekkor a megye megint bizottságot küld ki, s ekkor a királynőtől kapnak engedélyt 1762-ben az egész tető kijavítására.

2

'

0 Felcsut a bicskei plébánia filiája, ott a reformátusoknak nem lehet egyházuk. Horváth Pál bicskei plébános, váli alesperes szigorúan őrködik filiái felett, a megyénél feljelenti őket tiltott vallásgyakorlat miatt, s imatermüket lerontatja.

2

" 1758-ban, az uradalom feltérképezése, felmérése idején Batthyány Lajos nádor a katolikus tanító instantiájára azzal a feltétellel rendel ki 1/2 telek földet, hogy tartson praeceptort (segédtanítót), aki németül is tanítson; ezt a rendelést a mester megvetvén, reá nem állott, így csak 1/4 telek hagyatott a kezénél.

2

'

8 Őnady Sámuel 1758—83-ig a református lelkész, aki egy ideig a vértesaljai egyházmegye esperese is volt. s korábban (1750-ben) egy később többször is kiadott imakönyvet jelentetett meg engedély nélkül, s név nélkül „Arany Tsésze" címmel. — 1763-ban a veszprémi püspök megjelenik Önaáynál vizitálni. — Ez évben Bicskén nagy földindulás volt. Őnady Sámuel feljegyezte, hogy a pápista templom is megrepedezett.

2

'" 1769-ben a plébános panaszt emel az esztergomi érseknél, hogy a protestánsoknak ott is van templomuk, imatermük, ahol a katolikusoknak nincsen; — 1769-ben a lakosság nagy megmozdulása, s az úriszék rendelkezése idején, hogy a kálvinista szektát gyöngíteni, a katolikus egyházat pedig erősíteni kell, javasolja, hogy a katolikus telepesek volnának evégből szükségesek. — Az 1768. évi urbárium névsorában csak 3—4 német nyelvű jobbágy van még csak: Eltinger György, Grüber Mátyás, Firs