Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

hető, kutat is könnyű itt ásni, s a bicskeiek marháikat többnyire ezen s 3 pusztán legeltetik. — A telkek megoszlása a következő: összesen 73 1/2 sessio föld.

207 Szabó János uradalmi ügyész azt javasolja, hogy — s ez a bicskeiek és a mányiak kérése is — mivel a két falu messze esik a többi BattTiyány-birtoktól, s így az allodiális (majorsági) gazdálkodásra nem lehet jól a robotmunkát hasznosítani, hadd maradjon meg a két falu készpénzárendában, de a vendégfogadót és a sörházat saját kezelésben kell tartani; ki kell azonban kötni, hogy a bicskeiek és a mányiak fuvarral és kézi munkával járuljanak hozzá az épületek fenntartásához és üzemeltetéséhez.

208 Bicske 1730-ban 337 dica után 1364 fl. 85 dénárt fizetett.

200 — 1731. október 5-én a bicskei bírák és esküdtek gr. Batthyány Lajos földesúrnak jelentik, hogy Grassalkovich Antal kamarai ügyész a Fejér megyei falvaknál nem vette Bicskéhez Kinza, Szt. László és Kér pusztákat, ámbár ők ezeket ember emlékezete óta használták; Kinzát Sajnovics Mátyás felkérte magának, de akkor Batthyány Ádám közbelépésére szándékát nem tudta véghezvinni; itt megvan még a pusztán a templom helye, Szt. László pusztán egy kastély helye maradt meg nagy romladozó kőpincével, de láthatók a falu és az elpusztult falu romjai is; Kéren „kápolna helyecske" van. A kinzai földek a falu alatt vannak jó darab réttel, Szt. LészZó-pusztán van a bicskeiek egész szőlőhegye. Kéren jó darab szántóföld, rét és erdő van. — Ezeket közölve kérik Batthyány Lajost, tegyen meg, amit jónak lát a falu megmaradása érdekében.

210 — Iparosság kevés van sokáig, s csak a legszükségesebb ipari dolgokat látják el. 1738-ban a megyei összeírásban csak két kovácsot, két szabót, egy fazekast, egy molnárt, s egy mészárost találunk; vannak még takácsok is, ezek 10 forint adót fizetnek.

211 1472-ben van két kerékgyártó, egy mészáros, 7 takács, 3 kovács, két kereskedő és 1 molnár.

212 — Fejér megye sok falujában kevés az épület- és a tüzelőfa. Ezért a megye, ahol nincsen, azok számára onnan rendel ki térítés ellenében fát, ahol van, így Bicskéről is.

213 Bicske lakosainak, jobbágyainak a szerződéses társadalmi, gazdasági állapot meglehetős mozgási lehetőséget biztosított és a községet bizonyos jólétre juttatta — ámbár nagyon meg kellett harcolni érte. — Ezt az 1740es évek eleji állapotát írta le BéZ Mátyás — bár későbbi betoldások vannak munkájában: — „Bicske a Vértes erdőségeinek tövében fekszik a Budáról Bánhiáa felé vezető úton. Itt is magyarok laknak. Olyan sok a lakosa, hogy mezővárosnak is beillenék. Kies fekvésű, bőven termi a jó minőségű bort, nem különben a gabonát is, de a rozs itt is jobban terem, mint a búza. Gróf Batthyány Fülöp tulajdona."

2U — A szépen fejlődő községnek nagy előnyére voltak a környező puszták. Továbbra is küzdenek érte, mert állataikat innen takarmányozzák, maguknak malmot itt tudnak építeni, s szőlőiket is sokáig majdnem kizárólag csak ide ültetik. Vért és Szt. György pusztákra 1739. febr. 3-án is újból szerződést kötnek Horváth Gergely pesti pálos priorral, a szerződés megkötése előtt a megye egyik esküdtjével a puszták határjeleit újból számbaveszik; az 19 egésztelkes gazdának birtokában volt 23 3/4-es gazdának ,, 28 1/2 telkes gazdának „ 93 1/4 telkes gazdának „ 19 sessio 17 1/4 sessio 14 sessio 23 1/4 sessio