Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske
ott levő épületeket is összeírják, s a bérlőknek ugyanolyan állapotban kell visszaadni a létesítményeket, amint átvették; előírják, hogy egynek a bérlő bicskei lakosok közül állandóan ott kell tartózkodni; a szántóföldeket az erdők rovására nem növelhetik — az évi haszonbér a megállapított 3 esztendőben 600 Ft. 215 — 1745-ben már 700 forintot fizetnek a két puszta egy részéért. 1 '"' — A következő években nem tudjuk, hogy Vérlhet, Szt. Györgyöt bérbe vették-e, de 1753. márc. 17-én újból kibérlik a két pusztát a Kencza patakon levő 3 malommal együtt, ekkor azonban már 1200 Ft a bérösszeg. Ugyanannyit fizetnek érte 1754-ben is, de a halastavakat és a mészégetést a pálosok maguknak tartják fenn.-' 1 ' Bérlik is 1757-ben. 218 — A pálosok később bérbe dják másoknak is Vérth pusztát, a bicskeiek a bérlőkkel is szerződnek. Állataik számára szükséges a kaszáló,, a legelő, de szántóföldet is művelnek ott. — 1760—66 között Kábái István a bérlő, aki miatt az utolsó évben a bicskeiek panaszkodnak, hog> az elmúlt 6 év alatt már negyedszer köt velük szerződést: az eddig fizetett 850,— forinttal nem elégszik meg, sőt be akarja őket venni a puszta után fizetendő adóba is, emellett állataikat tiltja a legeléstől, s a legelőt a juhászoknak akarja odaadni. 21M — 1775-ben 1600,— Ft az árenda Vérth puszta egy részéért. 220 Vérth pusztán gazdálkodnak még 1780-ban is. A bérösszeget, egy, a maguk közül való, árendaszedő gyűjti egybe, fizetni tavaszi és őszi terminusra kell, a bérelt földet egymás között fertályokra osztják fel. 221 Itt ezeken a pusztákon további malmokat is építenek: 1742-ben Fejér Pál megengedte Péterdi Jánosnak, Bicske falu tényleges esküdt jegyzőjének és Tholnai Mihálynak az előbb mondott Bicske falu lakosának, hogy Vérth és Szt. György pusztákon fundamentumostul 1 malmot építsenek saját költségükön a már meglevő két malom között, akik ez év febr. 27-én ezt írják a tartományfőnöknek: „Atlul fogva, hogy Maria Nosztrábul haza jöttünk, az építésiül meg nem szűntünk; azon vagyunk, hogy proxime (a következő húsvétra benne őrölhessünk és az első sengéjében hasznát be is vihessük, mivel fa béli munkáját említett molnárunkkal, s mellette levő legényekkel kevés hijján véghez vittük, kőfalának való kövét meghányattuk, meszét most actu (ténylegesen) égettyük, vasát megvettük és az mi hijja leszen még ezhéten tellyességgel Isten segedelme által megszerezzük." 2 '" — Kinzán belül is megengedik 1749-ben (máj. 19.), hogy a már teljesen elhagyott malmot, amelyet a bicskeiek szoktak használni, saját költségükön újjáépítsék Péterdi János, Péterdi Illés, Péterdi Mihály, Lénárt István, Horváth János és Kovács György özvegye Erzsébet. 2 ^ — 1754. (márc. 3.)-ban is van egy ilyen szerződése a pálosoknak a bicskeiekkel 22 ' 1 A Szt. László patakon épített ezen malmok nélkül messze kellene menni a bicskeieknek lisztet őröltetni. — A pusztákon, Németegyháza és főként Mór pusztán telepítik előbb rendszerint az ún. irtásokon a szőlőiket az uradalom engedélyével. Javarészt szegényebb zsellérek. Az uradalom később (1758-ban) számba veszi, mert a szőlőgazdálkodásnak külön törvényei vannak, a szőlő eladható, örökölhető stb. — hogy melyik jobbágy mi módon is került a szőlő birtokába — amely után természetesen nonát (kilencedet) kellett adni a földesúrnak. — A vallomások szerint némelyik maga irtotta ki a földet, mások fiaikkal, többen éveken keresztül, egyesek örökölték, ismét mások úgy vették, de az eladó még él stb. 220 A bicskeiek boraikért jó pénzt kaptak. Szerették maguk is természetesen szőleiket, boraikat, pincéiket.
