Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

volt zökkenőmentes, mert 1761-ből származik Csepregi Mihály Somogy megyei főjegyző levele a veszprémi káptalani préposthoz Kis Pálhoz, melyben jelzi, hogy könnyű módot talált a bosoki pusztának a káptalan által való visszaszerzésére.

132 A bérletet azonban folyamatosan megújítják. 1779-ben (1780. április 24-től) 80 forint ellenében újabb 6 évre meghosszabbítják azzal, hogy a bérlő köteles a kisbosoki praedium határait felújítani, valamint, hogy „ha a bérlőt 6 év lefolyása előtt a halál' elszólítaná", akkor a káptalannak joga legyen a bérletet akár az örökösöknek, akár tetszés szerint bérbe adni. A bérleti szerződés hatályát utoljára 1786. ápr. 24-től kezdődően terjesztik ki újabb 6 évre.

133 1794. ápr. 24-én a Kiss-Bozsoki pusztát — a szántóföldeket, a nádasokat a halászó tavakkal, mindenféle jövedelmükkel együtt — a káptalan „Prandstetter Joseff és Háder Páll fokszabadi árendás Birkássainak" adta ki 5 esztendőre 100 forint évi bérért. A saját költségükön szobából, konyhából és kamrából álló hajlékot kötelesek építeni, melyhez a káptalan fát, nádat, a pincéhez téglát adatni rendel.

134 1795-ben ,,a Jankovits László Uraságh által árendában bírni szokott" Kis-Bozsoki pusztát szeretnék bérbe venni a siófoki lakosok, ugyanis annyira megszaporodtak, hogy a helység csekély élőföldje miatt más uraságok földjeire szorulnak, ami számukra még nagyobb nyomorúsággal jár.

135 1799-ben a kádártai jobbágyok fordultak könyörgő levéllel tekintetes földesurukhoz a káptalanhoz, hogy „amidőn a Birkás Contractusa ki fog telleni", a Kis Bozsoki pusztát nekik adja bérbe, hogy így „Tekintetes Uraságnak tartozó Jobbágyi Kötelességüknek végbe vitelére is alkalmatosabbakká lehessünk."

136 A káptalan azonban 1799-ben ismét a fokszabadi árendás Háder Pál birkással köt szerződést 2 és fél esztendőre, s kimondja, hogy évi 100 forint bérért a Kisbosoki pusztát mindennemű haszonvételével használhatja. A szerződés külön kiköti: A nádlásra és halászatra, kártérítés terhe alatt, úgy kell vigyáznia, hogy a káptalant kár ne érje, s amely hajlékot a káptalan anyagából építeni kezdett, fejezze be, s hogy változás alkalmával a szerződés utolsó esztendejében a földek felét utódjának hagyja.

137 A káptalan kisbosoki pusztáját 1809. ápr. 24-től' Germanecz Gábor veszprémi ügyvéd bérelte. A szerződés lejárta után újabb 4 évre kérte, de Nedeczky Károly nagyprépost csak 3 évre szóló meghosszabbítást engedélyezett azzal, hogy pénzváltozás esetén új egyezséget kötnek. A bérlet évi díja 400 váltóforint.

138 Stojanovits János veszprémi hites ügyvéd 1815. dec. 15-én bérlőként jelentkezik, bármely feltételek mellett, mivel arról értesült, hogy a korábbi bérlet megszűnt.

139 Ugyanekkor a siófoki jobbágyok is folyamodnak, ugyanis „olyan terheik voltak a katonai beszállásolás miatt, hogy közülük 65 ember a dégi uradalomban, 25 emberük pedig az enyingi uradalomban kényszerült területet váltani, ök azonban szívesebben szolgálnának saját földesuruknak, a káptalannak."

140 A káptalan azonban 1816. márciusában a kisbozsoki pusztát továbbra is Grmanecz Gábor ügyvédnek adja bérbe 6 évre, évi 320 „convencziós pénzben, vagyis húszasban." Subárendálást nem engedélyeznek, de a