Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

végül adnak még 20 kocsi szénát is. Az uraság megengedi még, hogy a két templom közötti házának a pincéjét a község használhassa.

178 Nagy fontosságú esemény ez Bicske életében. — A bicskei reformátusok most kérik, hogy templomot építhesenek, mert Batthyány Ádám, amikor a templomot elvetette, mondta, hogy ha „kívánnak, építsenek helyette másik templomot maguknak", s a környéken több helyütt kaptak erre engedélyt. Ezt látva, Batthyányné is engedélyt adott nekik az építkezésre, amit a következő 1713. évben meg is cselekedtek.

179 S szabadságuk birtokában jobban gazdálkodhatnak, foglalkozhatnak állattenyésztéssel is, de az állatok számára szükséges legelők, kaszálók mellett a kenyér sütéséhez szükséges malmokat is építenek a Szt. László-patakon: 1712. dec. 20-án Péterdi Illés bicskei jobbágy engedélyt kap a földesuraságtól a „Csapdi kútnál" egy malom építésére, ezért évi 6 fl. árendát köteles fizetni

780

, 1715. dec. 30-án kötött szerződés alapján pedig a pálosok engedélyt adnak, hogy az állandóan bérelt Vérth pusztán malmot építhessenek, később Kovács János, Kovács György és Szabó István bicskei, ill. etyeki lakosok 1755-ben megveszik, lefizetve érte 622 fl. 65 dénárt.

181 VI. Miután Bicske lakói kiváltották magukat 1712. nov. 20-án az 1713. ápr. 24-én kezdődő szabadságra, nem mernek Budára menni br. Kurtz miatt, aki a kuruc háborúk kárát rajtuk akarja behajtani, pedig a budai parancsnok a várbeli katonaság részére tőlük élelmiszereket követel; nem akarnak engedetlenek lenni, de mit tegyenek? — kérdik Batthyánynétól?

iS2 — 1313. ápr. 28-án Faludi János, a Batthyány-uradalom tiszttartója letette Ányos György főszolgabíró és Lipthai Ferenc esküdt előtt a zálogösszeget a megyén Kurtznak, miután Batthyányné megköszönte szolgálatait.

183 Az évi váltságösszeg részlet mellett a megyének is kellett adót fizetni: 1711. nov. 1—1712. okt. végéig adminisztráltak (szolgáltattak) a nemes megye szükségére 16 6/8 öreg mérő búzát, 16 öreg mérő abrakot, vágóállat helyett készpénzben 502 1/2 font árát 4 dénárral számítva fontját, s ugyanannyit 5 dénárral fizetve, azután 28 mázsa szénát, 2 mázsa helyett 1 frt. 50 dénárt, s még 10 öl fát, majd 1712. nov. 1-től 70 kismérő búzát, s 19 1/2 öl fát.

184 Az 1713. júl. 15-én kötőt egyezség értelmében — minthogy a Batthyányak kiváltották Bicskét a zálogból — Szabó Mátyás fia, Mózes visszaadja Eörs pusztát a Batthyányaknak, akik lefizetik érte a vételárat, a fegyverváltság összegét, s az ott létesített beruházások összegét, összesen 500 forintot.

185 Hogy mennyi volt br. Kurtznak a jövedelme bicskei bérletéből, azt az 1711. évi kimutatásból tudjuk ellenőrizni: pénzt fizettek 600 fl-ot, azután 150 öl fát, 80 kocsi szénát, 252 libát, 378 kappant, 756 csirkét, 1890 tojást, 126 meszely vajat, kilencedben 112 mérő búzát, 16 mérő árpát, 124 vödör (Eimer) bort.

186 — S most ezt évi 500 forinttal váltották meg. —Tovább gyarapodhatnak az Eörs pusztai kaszáló-, legelő-lehetőségek mellett, de a vérthi és szt. györgyi bérletek révén is, aminek a meghosszabbításához Batthyányné Strattmann Eleonórát kérik, járjon közben a pálos rend Bécsben tartózkodó generálisánál.

187 — 1715-ben láthatjuk a gazdák társadalmi tagozódását: 39 jobbágy mellett ekkor 58 házas zsellér, s 6 hazátlan zsellér van,akiknek összecsen 811 1/4 pozsonyi