Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske
mérő vetőmagra való szántóföldjük van 2 mezőben, 50 kaszás rétjük, 223 kapás szőlőjük, vetésükből az őszi 3 1/2, a tavaszi 3-szoros magot adott. 1 " — 1717-ben is harcolnak a földért: kevés a szántójuk, más pusztákra kénytelenek menni szántani, kaszálni, Faludi János tiszttartót is kérik, kérje meg a pesti pálosokat, hogy mint legközelebbi szomszédoknak, nekik adják oda Vérth és Szt. György pusztákat, ők is megadják, amit mások megadnának, de Batthyánynét is újból kérik, pártfogolja őket. 189 — Az uradalom majorsági gazdálkodást az 1713—16. években nem folytat: az évi zálogkiváltási részlet mellett jövedelme csak mészégetésből, sertéshizlalásból, malombérből, szénából, lopásból, erkölcsi kihágásért fizetett büntetésből származik, amint ez „szegény Faludi János" tiszttartó jövedelmi kimutatásából meg lehet állapítani."* 0 — A nyugodt gazdálkodás és békés élet örömét megzavarja 1716-ban a még mindig teljesen református hívek iskolájának és parochiális házának az elvétele katolikus részre. A fenti 1715. évi kimutatás szerinti kb. legalább 500 főt kitevő lélekszámból pedig még az 1721. évi vallomások szerint is a helységben „öszvességgel húsz kath. lehet. . .", s azok is „holmi jövevény tótokból állanak." m A református tanítók névsora, akik akkor lelkészjelöltek és a debreceni, pápai főiskolákból jönnek ki 3—3 esztendei időtartamra, ismeretes 1696. évtől kezdve: Pátyi Áldott Istvánnal (1696—99.) kezdődően, a lelkész pedig Neszmélyi János után Sellyei Pál (1708—23.), a volt gályarab Sellyei István pápai lelkész-püspök fia. 1 ' 12 — 1720-ban nagy szárazság van, s ekkor annyi szénát sem takarítanak be, amennyi a beszállásolt katonáknak kellett; ekkor kérik a szerződés szerinti 20 szekér széna felének elengedését; magának a birkásnak 500 juha van, s ha azokat együtt telelteti az uraságéival, fel fogja etetni az egész eleséget; hallották, hogy Battyán és Polgárai között levő Somlyó pusztán a gabona és bor termését sikerült a dézsma alól mentesíteni, kérik itt is a decima elengedését, mivel szőllejük nagy része Szt. László pusztán van, hogy ezt gyarapítani tudják. 103 1720ban országos népességszámlálás van, s összeírják a telkeket is. Bicskén ekkor van 26 egész telkes, 27 féltelkes, 31 negyedtelkes jobbágy; munkálnak 966 1/2 p. m. szántóföldet 2 nyomásban, földjeik 3 1/2 magot hoznak, a telkekhez nincsenek kaszálók, rétek, csak a falunak van 50 kocsi szénát termő rétje, amit a lakosok bérelnek; szőlőjük 180 1/2 kapás nagyságú; van a községnek egy Vasztély és egy Csapdi nevű pusztája is, ezt 8 évre kibérelték 400 forintért, évenként fizetve érte 50 fl-t. 6 éve van birtokukban, s évenként belőle 75 fl. hasznot húznak. 19 ' 1 Ez évben a községben magukat önkényesen katonák szállásolták be, akik sok kárt okoznak nekik: az erdőket, vetéseket, legelőket, szőlőhegyet legázolják; Petrus Barcelo ezredes a jágert a templom ajtajában verte meg, a bírót is megfenyegette, s egy leány ellen erőszakot követtek el; mivel sem a megye, sem a commisszariátus nem tette őket ide, kérik a Batthyánynét, parancsolja el őket Bicskéről? 3 A falu és főként Mór puszta határa rendezetlen, szükséges volna az 1717-ben elkezdett rendezés befejezése; most Mór pusztát erőszakosan más urak használják, kérik földesuraikat (Batthyány Lajos és Károly gr-ot), segítsék őket, ha van valahol, legelőszerzéshez; minden évben más uraknál kell, — nekik nagy költséggel — „kedvet keresni." 19 " Minden lehetőséget megragadnak, hogy földet, legelőt, s kaszálót találjanak. — Kibérelték Sajnovics Mátyás bárki (Bárok) pusztáját is: az erős gyöpből és berkekből álló földet kitisztították, s művelésre alkalmassá
