Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

rati résszel (torony) ellátott templomromot tárt fel, amelynek apsis-centrumában cölöplyukat találtak. Ekkor a domb keleti lejtőjén XII—XIV. századi érintetlen településnyomot figyeltek meg. A régészeti jelentések megállapították, hogy a templomot a XIII. század folyamán lebonthatták. Mi lehetett ennek az oka? Az útvonal kevésbé forgalmas lesz, amikor IV. Béla 1254-ben Budára helyezi át székhelyét

18

, ill. Károly Róbert idejében Buda fővárossá kezd kialakulni

111

, s az új kereskedelmi főútvonal a falun is átvezet (későbbi mészáros-út; via regia). Ekkor a Tóradűlő résztől 2 km-re északra épül ki keleti, nyugati irányban az új falu. III. Bykche sokáig jelentéktelen település. Földrajzi fekvése mind védelmi szempontból (tatárjárás), mind lakhatás szempontjából nem volt alkalmas a településre. Határának kezdettől fogva azt a részét lakták (Málé-hegy, Galagonyás-dűlő, Előhegy) mind a kő-, majd a réz-, s a bronzkorszak emberei, melyek a Szent László-patak árterülete mentén a dombhátakon, a mostani fekvésénél magasabban, az erdőségekhez közel feküdtek. Az ásatások is ezt bizonyítják. Mint a Dunántúlon mindenütt, úgy itt is található római kori település, de hogy az úthálózat egyik fontos közlekedési középpontja: Floriana itt lett volna, sokáig vitatott kérdés volt, míg most újabban a vizsgálatok, megállapítások inkább Csákvárra teszik ezt az útcsomópontot."

0 A honfoglalás után Bykche lakott hellyé kialakulásánál jóval korábban közvetlen szomszédságában jobban védhető településeket, templomokat találunk a Szent László-patak mentén, a régi főútvonalon, a negyek között: Chapolon (Csabáin), ahol már a XII. században háromhajós bazilika állott, azután Vasztélyon (Bozteh), ahol az 1333—35. évi pápai adótized-jegyzékek plébániáról tudósítanak. És amíg ugyanekkor Csuton, Csákberényben, Bánhidán, tehát a szomszédságban tudnak ezek a jegyzékek plébániákról, addig Bicskéről hallgatnak.

21 1306 után Bicske vámszedőhellyé lett és ezzel az új főútvonal mentén erőteljesen fejlődni kezdett. Védelmi szempontból Vitány várához tartozik még ezután is sokáig. Károly Róbert trónjának a megszilárdulása után rendezi az ország kereskedelmi életét, majd pénzügyeit. Magyarország tekintélye megnőtt Közép-Európában, s a Bykchei-család, s Bykche is élvezi a vám- és adószedés révén ennek az előnyeit.

22 Károly Róbert további adományokban részesíti hűséges híveit: 1318. jan. 17-én Péter bánnak és fiának, Mihály mesternek adományozza a hűtlenségbe esett Leek-i Pázmány fia István fia Pető „Zentlazlófelde" (ezt a mostani Csabdi területén levő) birtokot az ottani Szent László király tiszteletére épült kőegyházzal együtt.

23 De úgy látszik, hogy Bykcheiek elbízzák magukat, mert Bykchei Péter bán fiainak: Mihálynak, Miklósnak és a kisebb Miklósnak perük támad a budai felhévízi keresztesek mesterével, s őket patvarkodásért (in facto calumniae) bűnösnek találják és elmarasztalják — valószínűleg valami birtokadományozásnak alap nélkül ellenemondottak, magukénak állítva azt — s ezért 1338. okt. 20-i ítéletlevelében Willermus (Vilmos) nádor súlyosan megbünteti, azonban Pál comes országbíró kérésére a maguk bírói részét, az ítélet felét, 15 márkát elengedi nekik, amit