Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Besnyő

tók sztrájkolnak. A jelentés azzal zárult, hogy lázításért kilenc aratót letartóztattak.

24 A sztrájkokat mindenütt elnyomták, de 1898-tól újabb agrárszocialista mozgalmak bontakoztak ki, először csak kilenced részt, majd földosztást követelve. A XX. század első éveiben tovább romlott a gazdasági helyzet. Ínséges esztendők követték egymást. Különösen 1904-ben, amikor az aszály a termést úgyszólván teljesen tönkretette. Az agrárproletárokon kívül koldusbotra jutott a kisbirtokosok egy része is. Gondot okozott az állattenyésztésben, hogy a szárazság miatt alig termett takarmány. Az agrárszocialista mozgalmak erősödését elősegítette az oroszországi 1905-ös forradalom híre. Az is, hogy Ercsiben már az előző évben bizonyos részeredményekhez vezetett június 9-én és 11-én annak a 90 aratómunkásnak a sztrájkja, akik ismét kilencedrészt és jobb ellátást követeltek. Az Ercsi-belmajori aratók 1905 nyarán ismét sztrájkba léptek. Csatlakoztak hozzájuk az alsóbesnyői aratók. Ök is beszüntették a munkát azzal az indokkal, hogy a gabona erősen megdőlt. Valójában az a sztrájkra biztató politikai agitáció érvényesült, mely Pestről indult ki.

20 Kalózon, Vám pusztán és másutt kitört aratószrájkok nyomán az adonyi főszolgabíró kénytelen volt az alispánnak jelenteni: ,,A sok esőzés és zivatar által megdöntött termés . . ., továbbá mindinkább közeledő aratósztrájk, valamint a munkásokat mindjobban telítő szocialista eszmék mind valószínűbbé teszik azon aggodalmat, hogy a sztrájk előbb-utóbb itt is be fog következni."

2<

" Jelentős katonaságot és csendőröket bevetve a sztrájkot leverték, illetve továbbterjedésének gátat vetettek. A megtorlás nem maradt el. Az adonyi járás főszolgabírója 47 kőművest és aratómunkást ítélt el 5—15 napi szabadságvesztésre, illetve 50-től 200 koronáig terjedő pénzbüntetésre. Az agrárproletáriátust azonban nem lehetett megfélemlíteni, egyre élesebben helyezkedett szembe a nagybirtokosokkal. 1907. október l-ig a Fejér megyében levő uradalmak cselédsége felmondta a szerződést, és csak felemelt bérek és kedvezőbb munkafeltételek mellett maradt viszsza.

27 A sztrájkokkal az aratómunkások a következőket akarták elérni: — a robotmunka teljes eltörlését, — a végzett munkát 2 koronával díjazzák, — engedjék el az előlegezett búzát, — ismerjék el az aratók által választott bizalmi férfit, tisztességesen bánjanak a dolgozókkal, részükre a mezőn rendes alvósátrakat biztosítsanak, és — az elsősegélynyújtáshoz kötszereket. A következő években egyre nehezebb volt a megélhetés. Az agrárszocialista mozgalom megtorpant. A falu szegényei örültek ha munkalehetőséghez jutottak, bekerülhettek egy-egy arató-cséplő bandába. Követeléseiket a Magyar Tanácsköztársaság valósította meg. A néphatalom azonban csak 133 napig tartott. A Tanácsköztársaság valamenynyi rendelkezését hatályon kívül helyezték. A grófi család visszajött Ausztriából, visszakapta az uradalmat.