Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Beloiannisz

vezetői görögök voltak. Gondot okozott, hogy a vállalat hol helyi tanácsi, hol járási, hol megyei irányítás alatt működött. A lakó- és középületek tatarozási, karbantartási munkálatainak elvégzése mellett ez a vállalat gondoskodott a lakbérek beszedéséről is. 1970-ig a lakbérek összege igen alacsony volt. Éves szinten csak 270 ezer forintot tett ki, és a megközelí­tően sem állt arányban a karbantartási és felújítási költségekkel. A külön­bözetet költségvetésből fedezték. Az 1971-ben életbe lépett rendelkezések egységesen szabályozták a lakásbérlettel kapcsolatos jogviszonyokat és a lakbéreket. Lakásproblémák az 1960-as évek elejétől jelentkeztek a községben. Ujabb beköltözések, házasságkötések, gyermekszülések oda vezettek, hogy a lakások száma kevésnek bizonyult. Volt olyan ház, melynek két szobá­jában 3 család, 11 személy lakott. Húszan igényeltek lakást. Ugyanakkor lakások nem épültek. A községi tanács igyekezett a magánerős családi ház építkezéseket szorgalmazni. Házhelyeket helyezett kilátásba és biztosított, eljárt OTP­építési kölcsön érdekében. Ez az akció azonban nem járt sikerrel. A görö­gök bizonytalan helyzete nem kedvezett az érdekelteknek. Úgy, hogy 1975-ig csak egy magántulajdonban álló lakóház épült Bóka János és csa­ládja részére. A következő öt évben a rendelkezésre bocsátott 10 telekből 7 beépült. Az építtetők kivétel nélkül magyarok voltak. A nyomasztó lakásgondok közepette a községi tanács felmérte a nem lakás céljára igénybevett lakóépületeket. „Kilakoltatta" a lakásokban mű­ködő műhelyeket, raktárakat, még a kétszobás lakásban volt úttörőotthont is. Az így felszabadult helyiségeket lakásokká alakították vissza, az úttörő­otthon pedig az iskolához került át. 10 Eleinte csak elvétve akadtak, akik elköltöztek a faluból. Később nagyobb számban Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba települtek át. Ilyen esetekben előfor­dultak önkényes lakáselfoglalások. Hogy ennek elejét lehessen venni, és a lakásgazdálkodás rendjét biztosítani lehessen, a községi tanács végre­hajtó bizottsága olyan határozatot hozott, hogy ,,a lakosság figyelmét han­gos híradón keresztül fel kell hívni, hogy az esetleges külföldre távozók lakását önkényesen senki sem foglalhatja el." A végrehajtó bizottság határozatot hozott Beloiannisz Községi Tanács VB. Költségvetési Üzem létesítésére.' 20 Az üzem 1971. január 1-én kezdte meg működését, 35 dolgozóval. Közülük 13 volt — kőműves, parkettázó, ács, villanyszerelő, szobafestő stb. — szakmunkás. Az üzem tevékenységi körét úgy határozták meg, hogy felújítási munkálatok, lakásfenntartás, lakossági szolgáltatások végzése tartozik profiljába. Az alapító határozat szerint az éves termelési érték 2 millió 500 ezer forint. A költségvetési üzemre igen nagy szükség volt. A beloianniszi létesít­mények értéke ugyanis 1970-re megközelítette a 75 millió forintot, a fel­újítási igények pedig meghaladták az átlagos szintet. Kezdeti nehézségek után az üzem tevékenysége megfelelt a várakozásnak. Az üzem egy két­szintes szolgálati lakást épített, dolgozott az általános iskola bővítésén, fel­újította a bölcsődét, óvodát, iskolát. Dolgozói a telephelyen kívül Adony­ban, Iváncsán, Perkátán, Rácalmáson és másutt is végeztek kisebb­nagyobb tatarozási munkákat. Felújították az óvodát Ercsiben és Rác­keresztúron. A hetvenes évek végére a dolgozók létszáma megduplázódott, a ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom