Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Beloiannisz

ellenére mégis csak 17 taggal alakult meg a község jelenleg legnagyobb üzeme, a Ruházati és Szolgáltató Kisipari Termelőszövetkezet. Eredetileg foglalkoztatónak indult, manufakturális üzemként működött. A gyors ütemben fejlődő szövetkezet hamarosan kinőtte a szűkreszabott kereteket. A Középülettervező Vállalat tervei alapján 1956-ban új, korszerű üzemi épület létesült. Fokozatosan emelkedett a dolgozók száma. A termékek minősége a kezdeti időszakban sok kívánnivalót hagyott maga után. A tervszerű fejlődés egyik legfontosabb tényezője a minőség javítása és a jól megválasztott profil volt. Munkaruhák, munkaköpenyek és gépkarbantartáshoz szükséges rongykorongok előállítására állt be az üzem. A szövetkezet tagjainak száma 1960-ra meghaladta a kétszázat, a termelési érték pedig a 30 millió forintot. Továbbiakban is bővült, és kialakult a jelenlegi termékszerkezet. Az alaptermékek mellett igényesebb kivitelű fehér köpenyeket, bársony- és farmer nadrágokat, és egy ideig még rongykorongokat is termeltek az üzemben. Az említett termékek közül később csak a rongykorong esett ki, helyette pizsamákat és női ruhákat készítenek a szalagokon. A szövetkezet első elnöke Pólinger István volt. Ercsiből járt be munkahelyére, egészen nyugdíjazásáig. A műszaki vezetői teendőket Violecskasz Jorgosz látta el. Részben személyének is betudható, hogy a görögök mind nagyobb számban kapcsolódtak be a szövetkezet munkájába. A termelő berendezések műszaki színvonalának emelésével sikerült a termelékenységet fokozni, a minőséget javítani, jóminőségű, piacképes árukat előállítani. A számvitel rendjének kialakítása, a pénzügyi fegyelem megszilárdítása Márkus Ferenc volt főkönyvelő nevéhez fűződik. A községi tanács rendszeresen figyelemmel kíséri az üzem tevékenységét. 1959 végén a szövetkezet elnöke már arról számolt be, hogy újabb korszerű épületeket, szociális létesítményeket adtak át, és a lábhajtású varrógépeket villanygépekkel váltották fel.

18 Elmondta azt is, hogy a használaton kívül helyezett varrógépeket az általános iskolának adják át politechnikai oktatás céljára. Az üzem sokat tett a szakmunkás-utánpótlás érdekében éppúgy, mint a szocialista brigádmozgalom kibontakoztatásáért. A dolgozók keresete jól alakult, ahogy az elnök akkor említette: „az ezer forinton aluli kereset ritkaságszámba megy." A ktsz vállalta, hogy a nyári iskolai szünet ideje alatt 15—20 tanulót foglalkoztat, napi 4 órás műszakban, hogy megismertessék és megszerettessék velük az üzemben folyó munkát. A fő terméket képező munkaruhából évente mintegy 250—300 ezer darab kerül le a gyártószalagról. Termelő tevékenység mellett a szövetkezet lakossági igényeket is kielégít. A közel 300 embert foglalkoztató üzemhez cipész- és fodraszrészleg is kapcsolódott. Jelenleg csak a fodrászat működik. Kékesi Tibor elnök vezetésével a ktsz középüzem lett. Az üzem párttitkára Kosztandinidisz Szerafim. A dolgozók társadalmi munkája nyomán — sok kis fát, dísznövényt, virágot ültettek el — megszépült az üzem és környéke. Az ötvenes évek eljétől az épületfenntartási és lakásgazdálkodási feladatokat a Beloianniszi Ingatlankzelő Vállalat látta el. Gyakran változó