Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Beloiannisz

és a termelőszövetkezeti vezetőket. Kifogásolták, hogy a kecskék kárt tesznek a határban, a faluban meg tönkreteszik a sövénykerítéseket, lelegelik az akácfák és bokrok leveleit. Az egészségügy illetékesei részéről több alkalommal kifogásolták, hogy a levágott kecskék húsát állatorvosi vizsgálat nélkül csak úgy kimérik. Mindezek oda vezettek, hogy a tanács rendeletet hozott arra, hogy kecskéket legeltetni tilos. A termelőszövetkezet vezetősége pedig úgy rendelkezett, hogy a tagok nem tarthatnak kecskét. A termelőszövetkezet különösen 1960-ban ért el kimagasló eredményeket. Augusztus 20-án 14 termelőszövetkezeti dolgozó részesült kormány-, illetve miniszteri kitüntetésben, többségükben görög állampolgárok. 1970-től a tagok száma átmenetileg csökkent, és a tagság elöregedett. Ugyanakkor 800 kh-ra emelkedett a művelés alá vont terület. A közös munkában részt vevők számának csökkenését a termelőszövetkezet gépesítéssel igyekezett ellensúlyozni. Szembetűnően visszaesett az állattartás. Százhatvan körül mozgott a szarvasmarhák száma, háromszázhúsz körül a sertéseké. A növénytermesztési ágazat eredményei változatlanul jól alakultak. A szövetkezetet a jól gazdálkodók közt tartották számon. Tiszta vagyona meghaladta a hat és fél milliót, halmozott termelési értéke is. A tagság életkörülményei kedvezően alakultak. Az egy dolgozó tagra jutó éves jövedelem 1970-ben 27 989, 1971-ben 28 459 forint volt. A további fejlődés szempontjából kedvezőtlen tényezőként kellett azzal számolni, hogy a fejlesztési alap elmaradt a járási átlagtól, továbbá, hogy a szövetkezet csak minimális biztonsági alappal rendelkezett.

17 A jövedelmező, megalapozottabb gazdálkodás szempontjait alapul véve a Beloianniszi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1975. január 1-vel a Besnyői Sallai Imre Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel egyesült. A tagság egyhangú határozattal fogadta el az egyesülésre vonatkozó javaslatot.Az egyesülés meghozta a várt gazdasági eredményt, a termelőkapacitás fokozását, a termésátlagok és jövedelmezőség növekedését, a tagok gyarapodását. Az egyesült termelőszövetkezet továbbra is meghatározó szerepet tölt be a község gazdasági életében. A szövetkezet jelenlegi elnöke Nagy László, egyike a megye legismertebb, legjobb eredményeket felmutató szövetkezeti vezetőinek. Háziipari Termelőszövetkezet elnevezéssel 1952-ben alakult meg a község első ipari üzeme. Alapítása a mezőgazdasági termelőszövetkezet szervezésével egyidejűleg történt. Célja elsősorban nők, fiatalkorúak és csökkent munkaképességű öregek foglalkoztatása volt. A tagok bedolgozó rendszerben kesztyűt kötöttek, rongyszőnyeget készítettek, zacskót ragasztottak. Az említett vegyes profil mellett a keresetek igen alacsonyak voltak. Elsősorban ezért nem volt vonzó a szövetkezet a lakosság körében. Tömegesen léptek ki, különösen fiatalok, és néztek kedvezőbb kereseti lehetőségek után. Többen az Ercsi Cukorgyárban vállaltak munkát, sokan különböző budapesti üzemekben, majd Százhalombattán helyezkedtek el. Vonaton járnak be dolgozni. A fárasztó utazást vállalták, megszokták és végzik azóta is nap mint nap. A szövetkezet megszűntével hamarosan újból kiütköztek az elhelyezkedési gondok. Sokan és ismételten sürgették, hogy a tanács biztosítson munkalehetőséget számukra. Amikor erre sor került, a nagy érdeklődés