Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

sor a főutcákon, de csak az egyik főutca járdáját tudták salakkal is felszórni. A villanyt ugyan már 1926-ban bevezették a községbe, de 1932-ig csak 60 közvilágítási lámpát és 101 magánfogyasztót kapcsoltak rá, holott akkor már 380 ház volt. Még így is panaszkodott a jegyző a villanyvilágításból a községre nehezedő súlyos teher miatt.

2283 Községi szülésznő már az 1880-as évek óta működött, de 1886-ban a képviselőtestület nem fogadta el a megyei tiszti főorvos által javasolt díjazást, mely szerint a szülésznőnek szülésenként 4 Ft díj jár. Ekkora összeget a község szegény lakossága nem tud fizetni."

813 Az országgyűlési képviselőválasztáson szavazásra jogosultak száma így alakult: Év Választójogosultak száma Ez a község egész lakosságának százaléka 1892 1898 1913 1927 114 113 183 662 5,9

22!l 5,9

230 9)2

23i 30,0 Az 1927. évi választójogosultak foglalkozás és vagyoni viszonyok szerint így oszlottak meg:

232 50 holdon felüli birtokos lí! Iparos 3] 10—50 holdas birtokos 80 Iparossegéd 16 2—10 holdas birtokos 129 Köz- és magánalkalmazott 58 2 holdon aluli birtokos 190 Szabadfoglalkozású 15 Cseléd 105 Kereskedő, vendéglős 25 Az I. világháború előtt a község szavazójogosultjainak többsége függetlenségi párti volt. A református pap érdekes módon kormánypárti, de a kormánypárt a községben legfeljebb 40 szavazatot remélt a 114-ből.

233 Tűzoltóegyesület már 1890 előtt létesült. Olvasókört már 1875-ben terveztek, de csak 1900-ban alakult meg. A belügyminiszter akkor sem hagyta jóvá alapszabályait, azzal az indoklással, hogy Baracskán a földművelésügyi miniszter államsegélyével már népkönyvtár létesült, két ilyen intézmény pedig felesleges lenne.

234 A református egyházközség külsőleg gyarapodott, 1856-ban 3 haranggal, 1866-ban toronyórával, de már a század végén a hitélet lanyhulásáról, ezzel kapcsolatban az adományok, alapítványok elmaradásáról panaszkodtak. Még a kiegyezés előtt megalakult a szabályszerű egyháztanács (presbitérium) 16 választott tagból, amely az egyház különböző ügyeit intézte. Ez elkerülhetetlen volt, mert az új birtokvásárlók már nem mindig voltak reformátusok, és az egyházi ügyintézést el kellett választani a közbirtokosságtól.

2

^' Az anyagi ügyek kezelésére a közbirtokosság, utóbb a presbitérium választott kurátort, a század végéig mindig a régi közbirtokosságból. Ezek Szűcs András 1783—6, Szőke Ferenc 1794—7, Szüts András 1797—9, Gyöngyösi Kiss József 1799—1801, Hollósi Somogyi János 1801—6, Töltéssy Ádám 1806—26, Roboz Károly 1826—8, Gyöngyösi Kiss Antal W28—37,Oláh Gáspár 1837—42, Szőke Sándor 1842—3, Szőke Ferenc 1843—6,László Ádám 1846—7,Tóth. Gábor 1847—8, Csontos Sándor 1848—9, Gondol Dániel 1849—57, Csörgei János 1857—8, Sándor Pál 1858—60, Hollósy-Somogyi József 1860—61, Hollósi-Somogyi Elek