Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Farkas Gábor: Alap
tot fizettek, terményeikből kilencedet, egyéb vagyonukból pedig tizedet adtak. 19 Ez a szolgáltatás,a kétfelé adózás az egész században megmaradt. Az 1569. évi országgyűlés 19. tc. és az 1578. évi XVII. tc. Fejér megyét együttesen kötelezi a palotai vár fenntartására, illetve bizonyos szolgálatokra. Ettől fogva — amíg Alap és környéke lakott — a lakosság kétfelé adózott. 1563-ban 27 házat tüntet fel a török összeírás. 20 1573-ban Chykderi Pál a helység bírája, aki a Sárvízen túl lakott és a várkapitánynak egyedül 55 forint (kilenced és tized helyett) készpénzt fizetett. Az összeírás megjegyzi, hogy ezt az összeget a földesúri tiszt kevesellte, így azt az adózónak 3 darab szalonnával és két rókabőrrel meg kellett toldania. Az alapiak ekkor évente 8 forintot fizetnek a várkapitánynak, a rablók és kóbor katonák elleni védelem fejében. 21 1578-ban 26 nemesi családot írtak össze. Az alapi lakosok mind curalis nemesek, családonként vagy több család együttesen művel 1—1 curiához, azaz a nemesi udvarházhoz tartozó kb. egy jobbágytelek nagyságú földet. A falu vezetője a 16. század második felében Kapra Máté, akit a palotai vár magyar kapitánya helyezett Alapra, hogy az ottani nemességtől a várnak járó szolgáltatásokat behajtsa, illetve a nemesi falu életét irányítsa. Az alapiak — mivel nemesek — a jobbágyok által fizetendő meghatározott összeget (censust) a várnak nem adnak, hanem szerződés szerint kötelezik őket bizonyos szolgáltatásokra. Ez évente (1578-tól kezdve) összesen 8 forint készpénzt, azután 2 hízott disznót, 1 vágómarhát és 2 rókabőrt, s 1 darut jelentett, de vetéseik után kilencedet, a juhok után tizedet adtak. A gabonafélék utáni kilencedek értéke 1578-ban 80 forint volt, a juhokból pedig tized címén 16-ot küldtek el Palotára. Működött (régi idők óta) Alapon egy salétromfőzőház is. Ennek jövedelme után az alapiaknak évi 35 forintot kellett a földesúrnak fizetni. 1586-ban azonban Ali budai pasa megtiltotta az alapiaknak, hogy a salétromház után a magyar félnek (Bornemissza János palotai kapitánynak) fizessenek. Az alapiak azonban a török tilalom ellenére is kifizették az összeget a palotai kapitánynak. A falu nemes lakói a török megszállás idején is ragaszkodtak hazájukhoz, s a királyi Magyarország területére történő adózásuk is ezt a hűségüket fejezte ki. 1578-ban még itt élt Salamon Miklós, Cseh Gergely, Barbél Albert, Tárnok Gábor, Tárnok Gáspár, Haynoky Tamás, Bereck Ferenc, Szentes Illés, Szentes György, KercsyJános, Lölkes Pál, Thinódy György, Bocsor György, Bocsor Ambrus, Szegedy Gáspár, Elek Balázs, Ágoston Antal, Tarcsay Benedek, Tarcsay Máté, Szentes Orbán, Bakó Imre, Görög István, Salamon Ferenc, Salamon Kelemen, Kakas Ferenc és Csigléry János családja. 22 Jobbágyok és idegen népek ekkor nincsenek a faluban. Alap pusztulása a 15 éves háború elején következett be. A. császári hadsereg Esztergom viszszafoglalása (1954) után Buda, majd Székesfehérvár, illetve a kelet-dunántúli részek visszahódítására készülődött. Pálffy Miklós parancsára a hódoltság magyar lakóit a királyi Magyarország területére telepítették át. Alap lakói a Dunántúl nyugati megyéiben találtak otthonra, a férfiak közül többen a végvárakba menekültek. Kara Máté, az alapi nemesek egykori tisztje Kiskomárom várában szolgált és ott került török fogságba. 21 ' Kara utóda Alapon Capari nevű tiszt lett. 2 ' 1 Az elpusztított mezőföldi falvakba délszláv népek költöztek, bár 1617-ben még puszta hely volt. 2 "' Alapra 1628-ban Salamon János, Salamon András, Salamon István új adománylevelet kapott a nádortól. Az atyafiak régi okleveleiket fel tud-
