Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

1875-ben már működött Adonyban a kisbirtokosok kölcsönös segélyző egylete. A századfordulón Takarékpénztár, Tűzoltóegylet. Olvasókör, Népkör, Magyar Ifjúság Köre, Kőművesek és Ácsok önképző Köre, Ének és Zeneegylet és Temetkezési Egylet. Az 1913. évi Székesfejérvári Naptár az Önkéntes Tűzoltó Testületet, az Olvasókört, a Népkört és a Temetkezési Egyletet említi.

218 Az 1849—1918 közötti korban Adonyban született vagy itt jelentős szerepet játszó személyek: Csillag Teréz színésznő (Adony 1862 — Budapest 1925), Ekkert László egyetemi tanár (Adony 1861 — Budapest 1942), Faragó Ödön színigazgató, a Nemzeti Színház tagja (Adony, 1876 — Budapest 1958), Kezdi Kovács László festő, író (Alsócikola, 1864 — Budapest 1942), Schwanner Jenő egyetemi tanár (Székesfehérvár 1888 — Budapest 1964, 1923-ig Adonyban állatorvos), Selényi Pál fizikus, Kossuthdíjas akadémikus (Adony 1884 — Budapest 1954), Szabados László színigazgató (Adony 1874—?), Vass József nagyprépost, egyetemi tanár, népjóléti miniszter (Sárvár 1877 — Budapest 1930, 1894-től Adonyban káplán), gróf Zichy Nándor tárnokmester (Pozsony 1829 — Adony 1911) és Zuber Ferenc sportszervező (Adony 1874 — Budapest 1937). 1897-ben a főispán utasította az adonyi főszolgabírót, hogy az aratósztrájk agitátorait kutassa fel és tartóztassa le. 1899-ben a főszolgabíró ellenezte az adonyi ácsok és kőművesek körének megalapítását, mert ,,félős, hogy saját hasznukra szervezik. Társadalmi szempontból felesleges, mert az adonyi ifjak önképzőkörében megtalálhatják kulturális igényüket". 1904-ben a főispáni bizalmas kimutatás szerint 200 ellátatlan, munka nélküli földmunkás volt. 1905 júniusában az adonyi főszolgabíró a Tolna és Veszprém megye felől közeledő aratósztrájk ellen azonnali karhatalmat kért. 1906 júniusában a Springer-uradalomban 93 aratómunkás tette le a munkát. A ,,felbujtókat", Lepsényi Györgyöt és Bogeczki Istvánt, 15—15 napi elzárásra ítélték. Ebben az évben alakult a Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja: májusban Adonyban járt Nyisztor és Csizmadia.

2

'

9 1918 november elején zavargás tört ki a községben. A Pestről kirendelt katonai karhatalom hét személyt végzett ki és többet katona: bíróság elé állított. A kivégzéssel a megyei Nemzeti Tanács nem értett egyet. A parancsnokok azonban arra hivatkoztak, hogy ,,őket nem Székesfehérvárról, hanem Budapestről vezényelték ki és a HM-rendelet szellemében jártak el". A rend végül is a 20 fős (1 szakasz) nemzetőrség megszervezésével állt helyre. A november 12-i képviselő-testületi ülés 100 000 koronát szavazott meg a nemzetőrség díjazására.20 1919. április 7-én választotta meg Adony népe az 53 tagú munkástanácsot, majd a következő napon a direktóriumot. Ez utóbbi tagjai: Neichel József, Braun Ferenc, Csefkó István, C. Pletser Ferenc és Marci József. A 42 tagú adonyi járási tanácsot április 13-án választották. 18 földmunkás. 6 szellemi, 2 vasmunkás és 1 kertész között tagja volt az adonyi Simon János, Csizmadia János, Haraszti Dezső és Sólya János. A járási tanácsnak 11 tagú intéző bizottsága volt, köztük adonyiak: Csizmadia János, Haraszti Dezső, id. Simon János és Wolf Mihály. A Fejér megyei Tanácsba az április 25-i választáson az adonyi járásból nyolc tag került.

221