Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

Adonyban működött a járási forradalmi néptanács intéző bizottsága (az adonyi járás intéző bizottsága, a járási intéző bizottság), a Fejér megyei termelőszövetkezetek járási felügyelősége és két — adonyi és alsócikolai — termelőszövetkezet.

2

'

22 Adonyban volt a fehérvári II. Küizászlóalj 6. század parancsnoksága. A tanács elrendelte a gazdaságok készleteinek leltározását, a feleslegek maximált áron való eladását. Tervezték a zsúfolt, nedves, egészségtelen lakások felszámolását. A parasztság megnyerését szolgálta a július első napjaiban tartott népgyűlés. Ezen az aratási munkák gyors és pontos elvégzésére hívták fel a parasztságot.

223 A Fejér megyei Intéző Bizottság utolsó (augusztus 3-i) ülésén az adonyi járás részéről György Gyula vett részt. Az újjáéledt hatósági szervezet gyorsan intézkedett Adonyban: polgárőrséget szervezett a helyi megmozdulások ellen. 1919 augusztusában 200 román szállta meg a községet. Ugyancsak augusztusban Ostenburg vonult át 150 tagú különítménnyel Ercsi irányába. A székesfehérvári hírszerző osztály egyik csoportja már szeptember 8-án Adonyban működött. Aznap vonultak ki először a románok nyugati irányba.

224 A román jelenlét azonban ezzel sem szűnt meg; szeptember 13-án egy lovas és egy géppuskás század állomásozott a községben. 27-én a románok az Adony—Pusztaszabolcs állomáson a Pest felé menő vonatot átvizsgálták és az utasoktól minden élelmiszert elvettek. 29-én a községbe egy újabb román század érkezett. A temetőben és a Duna keleti partján. Adonnyal szemben, egy-egy üteget állítottak fel. Október elsején Adonyban másfél század román lovas tartózkodott. A magyar tiszteknek az egyenruhában való járást megtiltották. Nyilatkozatot írattak alá velük, hogy hadifoglyoknak tekintik magukat. A románok végül is okté>ber 8-án ürítették ki a községet.

22

"' A hatalmat a nemzeti hadsereg vette át. Kezdetét vette a fehérterror. Adony az első világháború után is nagyközség, járási székhely. Területe 7789 kat. hold. 1926-ban hozzá tartozott: Dajapuszta, Deáktanya, Líviamajor, Máriamajor, Révtanya, Szentmihálypuszta. Területe 1932-ben 10 608 kat. holdra növekedett. Új külterületi lakott helyek: Aladár-, Parrag-puszta és János-major.

221

' 1922-ben posta, távbeszélő, távírda, 1926ban csedőrség, járásbíróság, telekkönyvi és anyakönyvi hivatal, 1931-ben pénzügyőri szakasz volt a községben. A közigazgatás egy-egy bíróból, pénztárnokbcJ, főjegyzőből, adóügyi jegyzőből, négy irodai alkalmazottból, két napidíjasból, két kisbíróból, négy éjjeliőrből, két községi rendőrből és nyolc gazdasági alkalmazottból állott. A képviselő-testület 20 virilistából, 20 választott- és 5 póttagból tevődött össze. 1941-ben a községben működött a 10. hadkiegészítő kirendeltség, mely 1941 szeptemberében Ercsibe került át,

227 A vasútállomás — a hajóállomáson kívül a község fontos objektuma volt. A dunai komp 1930—1931-ben naponta négyszer közlekedett. Az 1943. évi fehérvári naptár Adonyról mint nyaralóhelyről emlékezik meg, ahol dunai fürdő, strand, csónakház és (az adonyi, illetve pusztaszabolcsi vasútállomáshoz) buszjárat van.

228 1921-ben 267 kat. hold 1300 négyszögöl, a környező gazdaság által felajánlott földet osztottak ki. Zichy Nándor elzárkózott a házhelyigények kielégítése elől, sőt arra hivatkozva, hogy a nagybirtok Deutsch Albertnél és Emilnél van bérben, még részes művelésre sem adott földet. Adony lakosai 1932-ben, a vagyon váltság földekből kaptak legelőt. Ebben az