Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

legkorábban 1341-ben történik írásbeli feljegyzés azzal, hogy itt az Újlakiak jobbágyain kívül Inotai István nemes lakik. Előbbiek egyetemesen 4 forintot, utóbbi 1/4 forintot fizetett adóba. 1543-ban még 8 portát, 1 bírót és 4 szegényt talált itt a rovó.Gyónról 1488-ban történt először említés, mint Bátorkő várához tartozó templomos faluról. 1543-ban 13 adózó portája van. Pacmán 1446 óta szerepel nemesek előnevében. A csernyei Pacmán dombról Faller Jenő mutatta ki, hogy pacmáni Kiss Tamás kastélyának maradványa, amelyet Újlaki Lőrinc, Palota várura 1484-ben megostromolván, lerontatott. Kisst pedig Palotára vitte, ahol rabságában tartotta. Sikátor neve 1390 és 1465 között oklevelekben fordul elő. Részben kisnemesek lakták, részben az Újlakiak jobbágyai. Egy 1690 körüli összeírás szerint a Palota várához tartozó puszta a Bakony erdőben a Gaja mellett, amelynek 1/2—1/2 mérföld nagyságú rétje 25 szekér szénát terem. Makkos és egyéb erdeje van. 1716-ban 2 jobbágyülésnyi telke volt. 1786ban már 5 jobbágycsalád lakta, akik az isztiméri plébániához tartoztak. Tinnye vagy Tényő 1347-ben Bátorkő várához tartozó falu volt Csernye és Erdőinota között. Zsigmond király egy mandátuma a Tinnyéhez tartozó csordautat említi. Nevét a Gaján egykor volt malma zúgója őrizte meg. Az akkor éppen török kézen volt Palota várát a vártartománnyal együtt 1650. április 20-án III. Ferdinánd király Veszprém és Vázsonykő várak kapitányának, Zichy Istvánnak engedte át 16 000 forint tartozás fejében, amit a kapitány a kezén levő várakra költött. Így történhetett meg, hogy mikor a török helyőrsége Palota várát 1687-ben átadta az ostromló császári seregnek, az ott levő Zichy István kérhette, hogy a király engedje birtokukba a várat. I. Lipót a kérelmet azzal a feltétellel, hogy saját költségükre tartanak benne őrséget, teljesítette. A Rákóczi-féle szabadságharc előtt és alatt a császárhű Zichyek legfeljebb az erdők makkoltatása révén láttak némi hasznot a palotai birtokból. Ma már lehetetlen megállapítani, hegy mi indította ezt a római egyházhoz mindig hű famíliát arra, hogy a palotai vár szomszédságában levő Ösküre luteránus tót jobbágyokat telepítsen, megengedve nekik vallásuk szabad gyakorlását. Az ösküiek első papja a Turóc megyei Raksa falubeli tót nemesi családból származó Raksányi György volt, aki itt kezdte pályáját és 30 évig szolgálta gyülekezetét, itt is halt meg. Ennek az ösküi papnak volt egy Mátyás nevű testvére, aki valami módon ismeretségbe került a palotai földesúrral, Zichy János gróffal. Az megbízta Raksányit, hogy szállassameg Csernye nevű pusztáját. Az egyezség folytán Raksányi 1724. március 7-én megjelent Palota várában kilencedmagával. A gróf a következő szövegű levelet adta: ,,Anno 1724 Die septima Mártii engedtem meg Báles János, Benovits János, Ruzics István. Boros György, Molnár György, Kadlecz László, Trnka János és Plachy János embereknek, hogy csernyei pusztámat megszállathassák, az mennyire gondolják, hogy elégséges volna. Fizet minden egész helyes három forintot és huszonnégy napot esztendőt szolgál. Baromfiat konyhámra mint a többi faluim adnak. Kocsma is úgy légyen, hogy Szent György naptól a falué légyen Szent Mihály napig, utána az uraságé. Karácsony fával minden gazda egy szekérrel tartozik és mindenből tizedet adni a véleményből. Hanem ha irtásokat nagy fákból tészen, az olyan földből hat esztendeig nem ad dézsmát. Ügyszintén, ha szőlőhegyet fognak föl, kilenc esztendeig szabadságuk lészen. És miglen gyarapodnak,