Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

legkorábban 1341-ben történik írásbeli feljegyzés azzal, hogy itt az Újla­kiak jobbágyain kívül Inotai István nemes lakik. Előbbiek egyetemesen 4 forintot, utóbbi 1/4 forintot fizetett adóba. 1543-ban még 8 portát, 1 bírót és 4 szegényt talált itt a rovó.Gyónról 1488-ban történt először emlí­tés, mint Bátorkő várához tartozó templomos faluról. 1543-ban 13 adózó portája van. Pacmán 1446 óta szerepel nemesek előnevében. A csernyei Pacmán dombról Faller Jenő mutatta ki, hogy pacmáni Kiss Tamás kasté­lyának maradványa, amelyet Újlaki Lőrinc, Palota várura 1484-ben meg­ostromolván, lerontatott. Kisst pedig Palotára vitte, ahol rabságában tar­totta. Sikátor neve 1390 és 1465 között oklevelekben fordul elő. Részben kisnemesek lakták, részben az Újlakiak jobbágyai. Egy 1690 körüli össze­írás szerint a Palota várához tartozó puszta a Bakony erdőben a Gaja mellett, amelynek 1/2—1/2 mérföld nagyságú rétje 25 szekér szénát terem. Makkos és egyéb erdeje van. 1716-ban 2 jobbágyülésnyi telke volt. 1786­ban már 5 jobbágycsalád lakta, akik az isztiméri plébániához tartoztak. Tinnye vagy Tényő 1347-ben Bátorkő várához tartozó falu volt Csernye és Erdőinota között. Zsigmond király egy mandátuma a Tinnyéhez tartozó csordautat említi. Nevét a Gaján egykor volt malma zúgója őrizte meg. Az akkor éppen török kézen volt Palota várát a vártartománnyal együtt 1650. április 20-án III. Ferdinánd király Veszprém és Vázsonykő várak kapitányának, Zichy Istvánnak engedte át 16 000 forint tartozás fejében, amit a kapitány a kezén levő várakra költött. Így történhetett meg, hogy mikor a török helyőrsége Palota várát 1687-ben átadta az ost­romló császári seregnek, az ott levő Zichy István kérhette, hogy a király engedje birtokukba a várat. I. Lipót a kérelmet azzal a feltétellel, hogy saját költségükre tartanak benne őrséget, teljesítette. A Rákóczi-féle sza­badságharc előtt és alatt a császárhű Zichyek legfeljebb az erdők makkol­tatása révén láttak némi hasznot a palotai birtokból. Ma már lehetetlen megállapítani, hegy mi indította ezt a római egy­házhoz mindig hű famíliát arra, hogy a palotai vár szomszédságában levő Ösküre luteránus tót jobbágyokat telepítsen, megengedve nekik vallásuk szabad gyakorlását. Az ösküiek első papja a Turóc megyei Raksa falubeli tót nemesi családból származó Raksányi György volt, aki itt kezdte pá­lyáját és 30 évig szolgálta gyülekezetét, itt is halt meg. Ennek az ösküi papnak volt egy Mátyás nevű testvére, aki valami módon ismeretségbe került a palotai földesúrral, Zichy János gróffal. Az megbízta Raksányit, hogy szállassameg Csernye nevű pusztáját. Az egyezség folytán Raksányi 1724. március 7-én megjelent Palota várában kilencedmagával. A gróf a következő szövegű levelet adta: ,,Anno 1724 Die septima Mártii engedtem meg Báles János, Benovits János, Ruzics István. Boros György, Molnár György, Kadlecz László, Trnka János és Plachy János embereknek, hogy csernyei pusztámat meg­szállathassák, az mennyire gondolják, hogy elégséges volna. Fizet minden egész helyes három forintot és huszonnégy napot esztendőt szolgál. Barom­fiat konyhámra mint a többi faluim adnak. Kocsma is úgy légyen, hogy Szent György naptól a falué légyen Szent Mihály napig, utána az ura­ságé. Karácsony fával minden gazda egy szekérrel tartozik és mindenből tizedet adni a véleményből. Hanem ha irtásokat nagy fákból tészen, az olyan földből hat esztendeig nem ad dézsmát. Ügyszintén, ha szőlőhegyet fognak föl, kilenc esztendeig szabadságuk lészen. És miglen gyarapodnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom