Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

vált fel Árvay Zoltán. Árvay Zoltán jegyzői képesítését 1879. október 3-án szerezte és Alapon 1887. szeptember 17-én választották meg községi jegyzővé.

111 Az új vezető jegyző a községi szervezési szabályrendeletben megszabott elvek ellen tiltakozott. Mindenekelőtt a vezető jegyző fizetésének alacsony voltáról beszél, azután egy segédjegyzői állás szervezésére teit indítványt a képviselő-testület előtt. Hivatkozik a nagy létszámú községre, amelynek lakói a szokásos ügymeneten túl is feladatokat rónak a községi adminisztrációra. Hivatkozik többek között a dohánytermelőkre, akiknek a termelési engedélyét évente meg kell újítani.

112 Dohányt a korábbi évtizedekben is termeltek Alapon, még tiltott területeken is. Erre mutat az 1866. december 7-i incidens is, amikor felső-alapi cselédek megtámadták a fináncjárőrt, akik csempészbandát tartóztattak fel 4 dohánnyal megrakott szekérrel együtt.

113 A község vezetősége szabályrendeleteket alkotott, melyek híven tükrözik a tőkés fejlődés községi folyamatait. Az egészségügyi szabályrendelet keretében például foglalkoznak a községi orvosi, szülésznői kérdésekkel az 1880- as évek elején, de csak 1886 nyarán vállalják, hogy évente rendszeres fizetést adnak egy okleveles szülésznőnek, aki Alsószentivánban is ellátná a teendőket. A fizetését 600 forintban állapítják meg, azután szülésenként is járt neki bizonyos összeg. (A pusztai cselédektől 1 Ft 50 krajcárt, a kisbirtokos családoktól 2, a vagyonosabbaktól 3, illetve 4 forintot kérhetett.)

114 Feladata volt még a betegápolás is. A munkaképtelen és vagyontalan betegeket például 8 napon át köteles volt ingyen ápolni.

115 1881- ben a körorvos Lubi Lajos, akinek seborvosi képesítése volt. Működig ekkor már egy gyógykovács is Alsóalapon.

116 A tűzvészek keletkezésének megakadályozására 1886. augusztus 18-án hoztak szabályrendeletet. Eszerint a szérűskertekben a szalmakazlakat, szénaboglyákat, a gabonaasztagokat, ólakat, fáskamrákat és könnyen gyúló anyagokat a lakóházak és a gazdasági épületek közelében nem lehet elhelyezni. Például egy 600 négyszögöles telken álló ház gazdája a gyúlékony anyagot 8 méterre helyezheti el a saját, vagy a szomszéd házától.

1,7 Községi önkéntes tűzoltóegylet 1889-ben jött létre.

118 A község építési szabályrendelete is szem előtt tartja a tűzvédelmi feladatokat. Elrendeli, hogy a lakóházakban a mestergerenda és a kémény között legalább 15 cm vastag fal legyen, valamint azt is, hogy a 20 méter szélességű, vagy ennél keskenyebb telken csak a telekhatár egyik szélére, illetve annak hosszában lehet épületet emelni. 1892 tavaszán hegyközségi szabályrendelet kiadására került sor. A község legnagyobb egybefüggő, szőlővel beültetett területe a „Malomérmelléke" volt. A hegyközség külön elöljáróságot választott, amelyet az árokkal bekerített szőlőterületen belüli tulajdonosok teljes jogú testületnek ismertek el. Ez hegybíróból, 2—3 esküdtből állott, akik Szent György-nap táján (április 24.) hegypásztorokat fogadtak. A hegypásztorok kötelessége volt a szabályrendeletben megalkotott elvek megszegőit a hegyközségi elöljáróság elé rendelni, akik a kihágást megtorolhatták. A szabályok elég szigorúak és tükrözik a gazdaérdekek védelmét. Többek között rögzítik, hogy a szőlőkhöz csakis a hegykapukon lehet közlekedni, s aki az árkokon át közelíti meg akár saját szőlőjét is, kihágást követ el. A hegy kapukat soha nem lehetett nyitva hagyni, azokat akár a gyalogos, akár a szekeres