Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

kaptak. 103 A templom azonban csak ideiglenesen felelt meg céljának. Ezért 1863-ban egy új építésébe kezdtek, amely 1865-ben el is készült Felszentelése 1865. november 5-én történt. 104 A reformátusok 1875-re lettek készen templomukkal, egyházközségük azonban 1902-ig Cecéhez tartozott. 105 Az 1898. évi IV. tc. alapján a község Alsó-Alap nevet kapta. Az orszá­gos községi törzskönyvbe Felső-Alap helységet is felvették. A 8688 kat. holdas határban a 19. század végére a majorok és tanyák egész sora fejlő­dött ki, így: Borbély-, Tivadar-, Lenkemajor, Péterszállás, azután Ida-, István-, Móricz-, László-, János-, Zsófia-, Elek-, Sörke-, Rongyos-, Pál-, Czuczák-belső és Czuczák-külsőmajor, valamint Hermán- és Kaszatanya. 100 A mai község területét és még néhány külterületi lakott helyet Nagy Sándor, Borotzky Mihály, Borotzky László, Borotzky Elek, Boncz Mihály, a Puha testvérek, az Ambrózyak, a Borsitzkyek, Salamonok, Horváthok, Kapuváryak, Tóthok és Zlinszkyek által birtokolt földek alkották. E csa­ládok azonban jó részben elvesztették ingatlanaikat, más részük örökösök hátrahagyása nélkül halt el. Az egykori Alsóalapon a feldarabolt ingatlanokat a cselédek vásá­rolták meg. Az elsők között telepedtek le a következők: Alpek Ferenc, Falusi István, Major András, Kaszás György, Haj dók György, Haj dók István, Gyöpös Ferenc. A későbbi telepeseknek azonban nem volt már lehetőségük ingatlanszerzésre. A lakosság egyötöde eladta ingatlanát, na­gyobb része az akkor telepített Kislángpusztára költözött, más része Bara­csot választotta lakóhelyül. A szomszédos községekbe is mentek alapi csalá­dok, akik bérletföldeken kezdtek gazdálkodni. 107 A község képviselő-testü­lete 40 tagú, amelynek az 1886. évi XXII. tc. szerint 20 virilista és 20 választott tagja volt. A képviselő-testület évente 2 rendes közgyűlést tar­tott, de rendkívüli gyűlést bármikor összehívhatott a község vezetője, a bíró. A község szervezési szabályrendeletét 1888. június 22-én hagyták jóvá. A községnek ekkor 2131 lakosa volt, és nagyközségi státuszt kapott. A községi alkalmazottak létszámát is ekkor határozták meg. A jegyző mellett alkalmaztak 1 hajdút, 1 kisbírót, 1 éjjeliőrt, 1 szülésznőt, 1 orvost, s pénztárnokot. 108 A képviselő-testületi tagság a község vagyonosabb gaz­dáiból került ki, bár választás útján bekerülhettek oda a szerényebb va­gyonnal rendelkező lakosok is. 1892-ben Erős József, Kisari Pál, Béres Pál, id. Béres György, ifj. Béres György, Herbst Márton, Jani József, Károly János, Fejes Mihály, Harangozó Pál, Major András, Svajda József gazdák foglalnak helyet többek között a községet irányító testületben. 15 év múlva azonban újabb nevek tűnnek fel, köztük Koller Tivadar, Koller Pál, Tóbel Ferenc, Mattern István, Mayer Ignác, Váncsay István, Kommer Gyula, Lengyel József, Falusi János, Tóth János, Bozsoki Pál, Kuthy Géza, Kaszás József és Somogyi István. A községi elöljáróságot a bíró. a jegyző, a törvény bíró, a pénztárnok, a közgyám és 8 esküdt alkotta. A tiszti létszámba nem tartozott bele az írnok és a körszülésznő. 100 A vár­megye törvényhatósági bizottságának virilista jogon tagjai. Alapról: Petrás Pál, Réh Mór (1875 óta birtokos Alapon), Végh Gábor, Nagy Zsigmond, Vantsay Sándor földbirtokosok és Stauber Albert bérlő. 110 A községi bíró személye elég gyakran változik. 1886-tól Tóth István, 1900-tól Varga Mihály, 1903-tól Árki József viseli ezt a felelősségteljes tisztséget. A köz­ségi adminisztrációt Árvay Ferenc vezető jegyző irányítja, akit 1888-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom