Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

A rend urai azonban a proletárdiktatúra vezetőivel szemben további atrocitásokat gyakoroltak. A büntetésüket letöltött szocialisták helyben nem vállalhattak munkát, és kéthetente látogathatták meg családjukat, Ez két esztendőn át tartott. A hazalátogatás vasárnap történhetett, de előtte a helyi rendőrségen jelentkeznie kellett. Később — a munkásmozgalom legalitásának elismerése után —, mozgási lehetősége nagyobb lett, bár a hatósági zaklatástól állandóan tartania kellett. Többször volt házkutatás a családnál. Ezek eléggé megviselték a családtagokat. Ferschlich Ferenc azonban nem alkudott. Szoros kapcsolatban állott az ellenforradalmi rezsim alatt is a MÉMOSZ és az SzDP központi vezetőivel, akik gyakran meglátogatták a Széna tér 5. szám alatti házában. A szocialista vezérek nagyobb része már az első világháborút megelőző években gyakorta járt Székesfehérváron, de baráti beszélgetésre Ferschlich Ferenc házában is. Tudunk arról, hogy Garbai Sándor, Garami Ernő, Bokányi Dezső, Buchinger Manó, Vágó Béla jártak a Széna téri lakásban, az 1920-as, 1930-as években pedig Vági István, Kéthly Anna, Szakasits Árpád keresték fel Ferschlich Ferencet. Az előrehaladott korú Ferschlich Ferencnek a második világháború idején (1944-ben 68 éves) nem kellett katonai szolgálatot teljesíteni. Székesfehérvár felszabadítása idején is idehaza tartózkodott, így a pártéle* megszervezésében aktív szerepet vállalt. A Szociáldomekrata Párt újbóli zászlóbontása 1945. április 1-én megtörtént, és a párt szervezésével párhuzamosan folyt a szakszervezetek megalakítása is. A szakszervezeti mozgalom élén az 1919. évi megyei direktórium egyik tagja, Wagner József állott, de vezető funkcionárius volt Ferschlich Ferenc is. Tevékenyen részt vett a rombadőlt város újjáépítésében, holott az előrehaladt évek következtében fizikai ereje egyre kevesebb lett. A negyvenes évek végén •— másokkal együtt — mellőzni kezdték, s ez a tény — a több évtizedes mozgalmi munkában megedzett férfit —, rendkívül fájdalmasan érintette. 1948-ban a politikai vezetés első vonalába került fiatal erők kevéssé értették meg Ferschlich Ferencet, és vele együtt az 1945 előtti szocialista mozgalom több veteránját. Ferschlich Ferenc az ötvenes években haláláig vállalati portásként dolgozott. Élete alkonyán, 1954-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki. Ekkor 78 éves volt. Egy év múltán, 1955. november 24-én agyvérzésben halt meg Székesfehérváron. Farkas Gábor Jelzetek Fejér megyei történeti évkönyv 2. kötet 1969. A munkásmozgalom Fejér megyei történetéből 1978. FmL. Adatok Ferschlich Ferenc életrajzához. K. 387—4—1979. sz.