Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

törvényszék elé: olyanokat, kik megszegték a szesztilalmat, nem fogadták el a hivatalos pénzt (fehérpénzt), feketepiacon vásároltak, vagy adtak el élelmi cikkeket. Ugyanakkor a Vörös Hadsereg toborzását is segítették. A törvényszéki bíráknak számtalan esetben volt alkalmuk arra, hegy egyéneket felhívjanak arra, hogy a „haza veszélyben van" és azt fegyverrel kell megvédelmezni. A proletárdiktatúra utáni napokban Ferschlich Ferenc is a fehérek fogságába került. Egy esztendőnél is tovább tartották vizsgálati fogságban, és csak 1920. október 26-án Balogh János vádbiztos működésének igen részletes vizsgálata után folytatták le a tárgyalást a Forradalmi Törvényszék tagjai ellen. A vizsgálati fogságban a foglyok sokat szenvedtek. A fehér tisztek többször megjelentek a börtönben és a foglyokat véresre verték. Ferschlich Ferencet többek között Magasházy, Tüköry, Vértesy nevű tisztek bántalmazták. Erről a cselekményről a család is értesült, mert Ferschlich Ferenc lánya, Mária a „beszélgetőkön" megjelenhetett és a szomorú hírt közzé tette a családban. Egyik alkalommal arról tájékoztatta anyját, hogy apjának több foga hiányzik és vesefájdalmai is vannak. (1936-ban veseműtétet hajtottak rajt végre.) Az ellenforradalmi bíróság Ferschlich Ferencre is kíméletlenül lesújtott. Törvénytelennek tartották a Tanácsköztársaságot, így a funkcionáriusait is lázadóknak minősítették. A Forradalmi Törvényszék tagjai ellen hozott ítéletben többek között olvasható, hogy ,,a proletárdiktatúra a magyar alkotmány, a tételes törvények és az ezeréves jogrendünk megsemmisítésével ragadta magához a hatalmat, s hogy azt megtarthassa, fegyveres erőt, úgynevezett vörös hadsereget toborzott, melynek rendeltetése volt a proletárdiktatúrát kül- és bel ellenségeivel szemben megvédeni, s célja volt az egész magyar társadalmat, különösen a burzsoáziát, a kereszténységet, a keresztény vallást, a magyar nemzetiséget, ha kell, fegyveresen is megtámadni." Az általános irányú vádaskodás mellett egyéni eseteket is felhoztak a törvényszéki tagok ellen. Fekete Józsefet szigorúsága, ridegsége miatt is vádolták, Ferschlich Ferencet és Bencsik Istvánt pedig bitorlónak kiáltották ki, mint akik a törvényes bíróság jogkörét képesítés nélkül gyakorolták. Egyébként a Forradalmi Törvényszéket „törvénytelen alakulatként" kezelték. Ugyancsak az ítéletben olvasható, hogy a proletárdiktatúrának a vörös katonaság, a vörös őrség és más egyéb katonai jellegű szervezetei mellett „legfélelmetesebb exponensei a forradalmi törvényszék tagjai voltak". A bíróság Ferschlich és Bencsik büntetésénél némi enyhítő körülményt is talált. Ferschlich Ferenc esetében azzal érvelt a védelem — és nem is eredménytelenül —, hogy büntetlen előélete volt. Ugyanez szerepelt Bencsik Istvánnál is. Mindkettőnél egyöntetűen hangsúlyozták, hogy emberségesek, türelmesek, mérsékeltek maradtak a törvényszéki tárgyalások idején és „Fekete Józseffel ellentétben szélsőségekre soha nem ragadtatták magukat". Ferschlich Ferencet főbüntetésül 2 évi fegyházra, 5 évi hivatalvesztésre ítélték és 5 évre felfüggesztették politikai jogainak gyakorlásától. A fegyházbüntetést Székesfehérváron töltötte le. Mivel az előzetes letartóztatási időt a törvényszéki ítélet során beszámították az összbüntetésbe, így Ferschlich Ferenc 1921 szeptemberében kiszabadult a fegyházból.