Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

meket. Munkavállalásai révén Olaszországban, Szerbiában is megfordult, ahol bőséges tapasztalatokat gyűjtött. Kiemelkedő szerepe volt a székesfehérvári ácsszakegylet megszervezésében, majd a munkaadókkal szembeni küzdelemben is. Bár ekkor a fővárosban tartózkodott, de éber figyelemmel kísérte a székesfehérváriak mozgalmát. Ez különösen 1904— 1907 között volt kiemelkedő. Nemzetközi kapcsolatai révén emigránsokkal is gyakran találkozott. Éppen az 1905. évi orosz polgári demokratikus forradalom idején jártak orosz emigránsok Székesfehérváron, akikkel a munkásvezetők a Virágbokor vendéglőben találkoztak. A mozgalom vezetésének valóságos művésze volt. Az a hír járta róla, hogy a fővárosban két óra alatt sikerült neki egy sztrájkot megszervezni. Azt természetesnek kell tartanunk, hogy ezek a tettek a munkaadók egyre nagyobb haragját váltották ki. Több alkalommal letartóztatták. 1907. január 31-én házasságot kötött Knitlhoffer Annával. A Knitlhoffer család ugyancsak eljegyezte magát a munkásmozgalommal. Egyik tagja, Knitlhoffer János ács Ferschlich Ferenc feleségének volt a testvére. Rövid átmenet után a Ferschlich család az öreg u. 19. sz. alatti házbé>l a Széna tér 5. alá költözött. Itt született Ferschlich Ferenc két gyermeke (1 fiú és 1 lány) is. A családi élet azonban nem vonta el Ferschlich Ferencet a politikai munkától, de az első világháború kitöréséig jórészt Székesfehérváron tartózkodott. 1914 őszén, 38 évesen az elsők között vonult be csapattestéhez, majd kikerült a frontra is. Csal' az 1918. év októberi polgári demokratikus forradalom előtti napokban rkezett haza Székesfehérvárra. Itt azonnal bekapcsolódott a mozgalm! életbe. Tevékenyen vett részt a forradalmi akciókban, majd a fórra "alom továbbvitele érdekében funkciót vállalt a Munkástanácsban. A sz ^esfehérvári Munkástanács 1918. november 5-én alakult, az ácsok szakegyletét pedig a háború kitörése után csak november 10-én tudták összehívni. Ekkor azonban az ácssegédek igen fontos határozatot hoztak. Kimondták, hogy támogatják a forradalmi átalakulást, bizalmat szavaztak Kőszegi Ferenc elnöknek, aki a háborús évek alatt nem tartózkodott idehaza. Helyette az ácsszakegylet ügyeit Horváth István intézte. Kőszegi Ferenc hamarosan megvált a szakegyleti elnöki teendőktől, mivel a székesfehérvári Munkástanács elnökségével bízták meg. Azt természetesnek kell tartani, hogy Kőszegi az ácsszakegyletből sok munkatársát a Munkástanácsba delegáltatott. Ezen az úton került a forradalom székesfehérvári „vezérkarába" Ferschlich Ferenc is. Amikor a tanácskormány megalakult és Székesfehérváron a megye és a város vezetését a Forradalmi Tanács átvette, Ferschlich Ferenc az igazságügyi megbízott révén a Forradalmi Törvényszék bírája lett. A Forradalmi Törvényszék elnöke ifj. Fekete József, vádbiztosa Balogh János, bírái pedig ifj. Bencsik István és Ferschlich Ferenc voltak. A Forradalmi Törvényszék elszántan védte a proletár állam törvényességét, szigorú volt a rendbontókkal, a bűnözőkkel és az ellenséges elemekkel szemben. Humánus magatartására jellemző, hogy a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében egyetlen halálos ítéletet hoztak, de azt sem hajtották végre. Különösen Ferschlich Ferenc gondolkodásából lehetett a szocialista humanizmust kiérezni. Szerinte a törvényszéki ítéletek nevelő hatását kell elsősorban tekinteni, s ezt alkalmazni a nem visszaesők ellen. Erre bőven volt is alkalom, hiszen százakat állítottak