Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

Életrajzok Falvai Ferenc 1876—1955 Falvai Ferenc Székesfehérváron 1876. október 2-án született. Családi neve 1934. szeptember 29. előtt Ferschlich. Az ősök — családi hagyomány szerint — Ausztriában éltek. Székesfehérvárra a nagyszülők telepedtek át, akik a Zámoly utcában vettek maguknak házingatlant. A nagyszülők fuvarosok voltak. Ez a foglalkozás a vasutak kiépítése előtt jól jövedelmezett. A viszonylag olcsón és gyorsan szállító vonatközlekedés azonban ezt a foglalkozási ágat tönkretette. Apja Ferschlich Ferenc, anyja Bognár Erzsébet. A család gazdasági leromlása az 1870-es években következett be, ami a teljes eladósodással, majd a vagyon árverezésével járt együtt. Az apa 1886-ban meghalt, s a család kenyérkereső nélkül maradt. A gyermekek (2 fiú, 1 lány testvér) nélkülözésnek voltak kitéve. Az idősebb fiúnak ipari képesítése nem volt. Ferschlich Ferencet 12 éves korában egy fővárosi rokon magához vette és egy Székesfehérvárról származó ácshoz szerződtette tanoncnak. Segédlevelének megszerzése idején haltak el a fővárosi rokonok, akiknek a házában tanonc korában lakott. Ferschlich Ferenc ezután csak az ácsmunkák idején tartózkodott a fővárosban és télen Székesfehérváron testvéreivel élt. A századforduló táján Budapesten nagyarányú építkezések folytak, ahol a vidéki szakmunkásokat szívesen alkalmazták. Ferschlich Ferenc különösen jó munkás volt, és mint vasbetonszerelő ács azon kevesek közé tartozott, akiknek állandóan volt munkájuk. A legnagyobb építkezéseken dolgozott; gyárakat, hidakat, kastélyokat, templomokat építettek, renováltak. 1910—1911-ben ott van a székesfehérvári Jézus Szíve Templom építkezésén, amelyet Bory Jenő tervei alapján építettek. Az építkezés érdekességéhez tartozik, hogy Székesfehérváron ekkor alkalmazzák először a vasbeton szerkezetet. A kivitelezéshez pedig olyan szakmunkások kellettek, akiknek ebben a munkában már tapasztalatuk volt. Ferschlich Ferenc a munka mellett politikailag képezte magát. Már fővárosi tartózkodása idején kapcsolatba került az egyleti mozgalommal, majd ezen keresztül a Szociáldemokrata Párttal. A századfordulón sokat utazott és az ácsmunkások szervezésében szerzett kimagasló érde-