Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

jegyzőség valamennyi községében ugyanazon a napon. A direktórium tagjává Vachter Vendelt, Stohl Mátyást és Frank Mátyást választották.

220 A minden elöljáróságban szereplő Stohl család egyik tagja tehát ide is bejutott. 1919. április 9-én a választás már az ideiglenes alkotmány szabályainak értelmében lista alapján történt, aránylag igen élénk részvétellel. A lakosság negyedrésze szavazott (Guttamásin csak ötödrésze, Isztiméren a hatodrészénél is kevesebb). A választás alapján alakult direktóriumba a március 30-án megválasztottak egyike sem került be, de az új direktóriumban (Schweighardt Vendel, Stohl Antal, Stamler József)

221 mindkét szokásos vezető családnak egy-egy tagja helyet foglalt. Nem is volt valami nagy súlya a községi direktóriumnak a megyei tanácsnál. Világítási olaj- és ecetigénylésüket sem tudták elintézni.

222 Ez persze a faluban elégedetlenséget váltott ki, és június 2-án a falusi direktórium kénytelen volt forradalomellenes tünetekről beszámolni,

223 mire a megyei direktórium a nyár közepén új intéző bizottságot választatott a faluval.

224 Minthogy a Tanácsköztársaság idején a falu nem vitt kiemelkedő szerepet, nem érte súlyosabb retorzió az 1919. őszi ellenforradalom során sem. A hadsereg 1920. évi „gabonagyűjtése", mely számos falut súlyosan nyomorított (pl. Kislángot 82 tonnával), Balinkán megelégedett 5 tonna gabonával.

225 Az 1920-as földreform érdemben nem változtatott a földbirtok viszonyokon. Mindössze 34 kat. hold szántóföldet osztottak ki a balinkaiaknak,

226 és Károlyi József uradalmából kaptak 43 kat. hold kisbérletet. Házhelyet igényeltek volna az Ágoston-rend erdejéből és Grünfeld Samu bodajki uradalmából, de a kikötött magas árat nem tudták megfizetni.

227 Viszont az Ágoston-rendiek balinkai birtokából osztottak a bakonycsernyeieknek 100 házhelyet és némi szántót is. A házhelyeken 1929-re 46 ház felépült. Ezt nevezték "Újtelepnek, mely Balinka belterületétől 9,5 km-re feküdt. Bakonycsernye kérelmére Veszprém megye törvényhatósági bizottsága e címen 223 kat. holdnak Bakonycsernyéhez való átcsatolását kívánta, de Balinka képviselő-testülete csak 103 kat. hold (Újtelep) átengedésére volt hajlandó, sőt ennek fejében az Ágoston-rend bakonycsernyei földjeiből 127 kat. holdnak Balinkához csatolását kívánta. Ezen több évig húzódó vita keletkezett,

228 végül is 1932-ben az igényelt terület (Újtelep és 124 kat. hold) Bakonycsernyéhez került.

229 Az országos politikától való visszahúzódás a balinkai német lakosság körében a hitlerista propagandának is sokáig útját állta. A községi német olvasókörben folyt ugyan Volksbund-propaganda,

230 de 1942-ben még csak 4 itteni lakos jelentkezett a Volksbundba, amikor Móron ugyanakkor mintegy 300.

231 Alkalmasint az 1944. évi német megszállás, majd Szálasi nyilas uralma idején a Volksbundhoz húzók száma megnövekedett, mert 1946 első napjaiban már arról számoltak be, hogy 18 balinkai lakost nyilas, vagy volksbundista tevékenység miatt elítéltek, további 37 ellen pedig az eljárás folyik. Végül is ezen a címen 41 4—5 holdas törpe- és kisbirtokot koboztak el.

232 Teljesen megváltoztatta a község gazdasági helyzetét, ezzel társadalmi viszonyait és tagozódását is a kőszénbánya megnyitása. Az itteni vidék kőszénkincséről már rég tudtak. A környékén (Szápár) már 1842-ben, majd