Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

Rövid 12 öles dűlő (Zwölf Klafter) Hosszúhegyi dűlő (Lange Berg) Hosszú 10 öles dűlő (Lange Zehn Klafter) Rövid 10 öles dűlő (Kurze Zehn Klafter) Kétöles dűlő ötöles dűlő (Ezek új nevek, de valószínűnek látszik, hogy a régi 10—12 öles dűlők mintájára) Bodajki úti dűlő (Bodaiker Weg Acker) Barkóczás (Zichy uradalomhoz) Alsótemplomi dűlő (az Ágoston-rendieké) Felső Gaja folyó (az Ágoston-rendieké) Nagyréti dűlő (az Ágoston-rendieké) Kisházak (Bajzáth-uradalom) Egres (Bajzáth-uradalom) Irtás (Bajzáth-uradalom) József-völgyi dűlő (Josefsthal — Bajzáth-uradalom) Bérgried Mühlwegried Stockung dűlő

217 A dűlőnevek közül sokat csak magyarra fordítottak, ezt alkamasint a jegyző vagy a telekkönyvvezető tette, de szép számú új magyar dűlőnév és új német dűlőnév is van. A régi német nevek egy része talán feledésbe merült. IX. Az első világháborúban Balinka jelentős véráldozatot hozott, erre mutat a község lélekszámának csökkenése is. De bármilyen nehéz sorsot éltek is meg az otthon maradottak, bármennyire elkeseredetten jöttek is haza a katonák a frontról, annak nincs nyoma, hogy 1918 őszén forradalmi jellegű megmozdulás lett volna a faluban. A dualizmus korában hozzászoktak a balinkaiak, hogy az országos politikától távol tartsák magukat. Mikor azonban a Tanácsköztársaság kormánya által tervezett földreformnak híre jött, 1919. február 24-én a balinkai kisbirtokosok és földnélküli munkások népgyűlést tartottak. Ezen felemlegették, hogy a földínség miatt vándorolt ki Amerikába oly sok balinkai lakos, most lehetőség nyílik ezek hazajövetelére, hisz a falu „orra előtt" terül el az uradalmak birtoka. Elhatározták, hogy gr. Károlyi József 110 holdas rétjét, valamint Grünfeld Samu bodajki nagybirtokos 300 holdas kajmáti és 400 holdas tárnoki pusztáját elfoglalják. Nem tudjuk, miért nem az Ágoston-rendiek hatalmas szántóját kívánták, inkább a szomszéd falu határából kívántak foglalni. Lehet, hogy ezek közelebb voltak a falu belterületéhez, az Ágoston-rendiek birtoka viszont a bakonycsernyeiekhez esett közelebb. A tényleges földfoglalásig azonban nem jutottak el. A földreform-választmány ugyanis arra igyekezett rábírni a parasztságot, hogy a birtokbavétellel várjanak az új gazdasági év kezdetéig.

218 A guttamásiak azonban elfoglaltak egyrészt Marsovszky Kamilló birtokából (egykori Bajzáth-uradalom); amiért a bodajki jegyző panaszt is tett.

219 A Tanácsköztársaság helyi szerveinek megalakítását a faluban a szokott nyugalommal intézték. Aránylag gyorsan, 1919. március 30-án megalakították a helyi direktóriumot, de jellemző módon az isztiméri kör-