Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

hajlandó a fizetés felemelésére, azzal az indokolással, hogy a községben évente csak néhány szülés történik, a puszták pedig közelebb vannak más községekhez, lakosaik inkább az ottani szülésznőhöz fordulnak.

187 Ez utóbbi indok nyilván a kisgyóni bányatelepre célzott, mely tényleg aránylag közel van Bodajkhoz, és amely egész forgalmát Bodajkon keresztül bonyolítja le. 1929-ben a községi képviselő-testület elhatározta, hogy a község kiválik az isztiméri körjegyzőségből és a bodajkihoz csatlakozik. Ezt azzal az indokolással tette, hogy a községnek Bodajkra jó útja van, Isztimérre pedig csak földút vezet. A község forgalma amúgy is Bodajk felé irányul. Ehhez a tervhez Bodajk község és a bodajki körjegyzőséghez tartozó Sőréd képviselő-testülete is hozzájárult, sőt a bodajki körjegyző azzal is érvelt, hogy Bodajkon nagyobb lévén az adóalap, a balinkaiak adója csökkenni fog. A képviselő-testületi ülésen jelenlevő 9 tag közül csak a klosterneuburgi Ágoston-rend uradalmának képviselője szavazott a terv ellen. A megyei törvényhatósági bizottság azonban e határozatot megsemmisítette azzal az indokolással, hogy Isztimér és a körjegyzőséghez tartozó másik két község, Bakonykuti és Guttamási ellenezte a tervet, sőt a határozat ellen fellebbezéssel élt, mert Balinka kiválásával e községek közterhe megnőne, és a községek életképessége veszélybe kerülne. De a törvényhatósági bizottság álláspontja szerint Balinka közterhei is nőnének, mert a Bodajkhoz való csatlakozás esetén a bodajki körjegyzőségen egy új írnoki állást kellene szervezni, viszont az isztiméri körjegyzőség személyi állományát nem lehetne csökkenteni. A Törvényhatósági Bizottság határozatából átlátszó az az érv, hogy a balinkai határ 2/3-át elfoglaló Ágoston-rendi uradalom e terv ellen szavazott, tehát a legtöbb adót fizetők is ellenzik e tervet. Ebből világos ugyanis, hogy tulajdonképpen az Ágostonrendi uradalom találta előnytelennek a maga számára a bodajki körjegyzőséghez való csatlakozást és ezt az érdeket szolgálta a Törvényhatósági Bizottság is. A balinkai képviselő-testület a megyei Törvényhatósági Bizottság e határozatát tudomásul vette, fellebbezéssel nem élt.

188 A balinkai községi közterhek aránytalanul magasak voltak, és állandóan növekedtek. A községi pótadó 1883-ban az állami földadó 11,7, egyéb adó 12,8%-a; 1897ben az állami földadó 42,0, egyéb adó 43,8%-a; 1906-ban az állami adó 23,9%; 1907ben az összes állami adók 31,5%-a; 1908-ban az összes állami adók 34,5%-a; 1941-ben az összes állami adók 64,0%-a. A községi pótadó összege 1908-ban 3564 koronát tett ki.

189 A pótadóra viszont következtetni lehet abból, hogy 1891-ben a község földadója 3842, házadója 199, kereseti adója 844 forint volt.

190 Ez nemcsak az új pénzértékek átszámításával, de később egyébként is növekedett. Érdemes megjegyezni, hogy a község a pótadót az Ágoston-rendiek birtoka után is teljes összegben kivetette, de ezt a községi határozatot sem fogadták el, mert önálló puszta lévén, csak az állami földadójának fele után lehetett pótadót kivetni.

191 A községnek a XIX. század végén 8, utóbb 13 főből álló tűzoltóegylete is volt, melynek parancsnoka olykor a községi bíró, máskor valamelyik másik vagyonos parasztfamília tagja volt. 1922-ben az egyesület a mohai Ágnes-forrás tűzoltótestületének külön szakasza lett.

192