Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

A községi elöljáróság rendszerint hosszabb ideig volt hivatalban, tehát több éven át. Benne vezető szerepet a Schweighardt és a Stohl család játszott. A századforduló táján és a Horthy-korban minden elöljáróságnak 2—2 tagja is e családokból került ki. A Schweighardt család egy ízben 3 taggal szerepelt benne.

193 Az 1920-as földreform során balinkai lakosok a bodajki határból is kaptak néhány hold földet. Erre való tekintettel 1932-ben a képviselő-testület kérte e területnek Balinkához való csatolását, annál is inkább, mert a község területéből 125 kat. holdat úgyis Bakonycsernyéhez csatoltak.

194 Az országos politika a faluban nemigen vert hullámokat. Választójogosult is kevés volt. A község lakosai közül 1892-ben 48 (az összlakosság 6,9'%-a), 1898-ban 54 (az összlakosság 7,8%-a), 1901-ben 55 (8%), 1905ben 61 (8,8%), 1922-ben 86 (17,1%), 1926-ban 190 (37,6%), 1927-ben 271 (42,5%) rendelkezett választójoggal.

195 A századfordulón a faluban legtöbb híve a klerikális jellegű Néppártnak volt (1898-ban a választók háromnegyede, 1905-ben, amikor a Néppárt az ellenzékhez csatlakozott, a választók 2/3-a). 1898-ban a többiek nem éltek választójogukkal, 1905-ben pedig a kormánypártra szavaztak.

196 Szavazni 1918-ig Bodajkon kellett. A balinkai lelkészség 1853-ban plébániává alakult. 1876 augusztusában a falu 2 cseréptetős ház kivételével leégett, vele együtt a templom is. Ekkor 3 emberélet is áldozatul esett.

197 1 8 8 3-ra a templom súlyos anyagi áldozatok árán újra felépült. Erre a célra a falu templomépítési alapot is létesített, melyet Szent Tamás és Szabó Sándor kezelt.

198 A plébánosok közül Győrdeák László, Fiátska Károly, Leéb Károly, Lendvai Károly Gyula, Müller József nevét ismerjük.

199 A helybeli evangélikusok a nagyvelegi evangélikus, a reformátusok az isztiméri ref. parókiához tartoztak.

200 Az iskola a polgári korban is, 1943-ig egy tantermes, egy tanítós r. katolikus felekezeti intézmény volt. Tanulóinak száma: Év Minden napi Ismétlő 1897-ben 92 27 1898-ban 88 31 1899-ben 108 33 1903-ban 88 42

20i 1939-ben 65 1940-ben 71 1943-ban 80 1946-ban 87

202 Űj iskola építéséről 1939-ben kezdtek tárgyalni. 1940-ben a második tanító számára fizetéskiegészítő államsegélyt kértek. 1943-ra felépült az új 2 tantermes iskolaépület, melyben államsegélyes másodtanítói állást is szerveztek.

203 Az 1943—1944. tanévben már 8 osztályos volt.

204 Az 1945— 1946. tanévben az alsó tagozatban 44, az V—VIII. osztályban 43 tanulóval,