Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

őket a falu. Borbély György, a földhivatal munkatársa szorgalmának köszönhető, hogy őszi munkájukat a kiosztott földeken megkezdhették. Mohiról (berakóállomásuk Léva volt) 11 család érkezett Bakonysárkány ba 19 családtaggal. A harminc személy összesen 15 szarvasmarhát, 5 lovat, 3 sertést, 179 baromfit hozott magával. A Fő utcán kaptak lakást és a következő családnevek fordulnak elő közöttük: Csornok, Antal, Bokros, Katona, Császár, Juhász, Gáli, Csudor, Nagy.

19

'

1 A telepítési tevékenység eredményeként 1948. november 19-ig 98 család talált új otthonra a Fő utcában, az Üjsoron és György-majorban. Otthont említettem, bár a Felvidékről kiutasított magyarok közül nem mindenki érezhette abban az értelemben otthonának az új helyét, amenynyiben ezt a szót a nyugalom szinonimájaként szokták emlegetni."

1

' Égetően szükség van tehát arra, hogy a kitelepítés minél előbb lebonyolódjék. 1948 szeptemberében végre megkezdődött: december 5-ig Gántra és Vérteskozmára telepítették át az első 20 családot. Az eljárás 1949-ben fejeződött be és végső eredménye a következő: 47 család, 292 fővel települt át az említett községekbe. A móri járás községei közül — Mórt nem számítva — Bakonysárkány vezet ezzel a számmal; utána Pusztavám következik 36 családdal. Az ismertetett népmozgalmak során nemcsak a falu nemzetiségi öszszetétele változott meg, hanem vallási képe is. A története folyamán mindvégig katolikus községben 1949 őszére 200 református található, számukra a Nemzeti Bizottság imaház juttatását javasolja. Mivel a községben sok család még 1948-ban is élelem hiányával küszködik, ami a kisebb és gyengébb szervezetű gyermekek fejlődését hátráltatja, a Nemzeti Bizottság határozatot hoz napközi otthon felállításáról. A helyiséget azonban a megyei földhivatal hamarosan igénybe vette a betelepítettek ideiglenes elhelyezése végett.

198 A létesítmény 1949-ben azonban már zavartalanul működött. A földművesszövetkezetnek 65 tagja lett. A szövetkezet vagyonát a juttatott ingóságokból alapozták meg. Többek között rendelkezett 3 cséplőgéppel és 3 traktorral.

199 Az 1948 nyarán hazaérkező hadifoglyok közül 24 fő folyamodott földes házhelyjuttatásért. A népi szervek azonban csak hétnek javasoltak földet és házhelyet, ötnek pedig csupán házhelyet. A Nemzeti Bizottság a politikai kérdések egész sorával foglalkozott. 1948. november 21-i ülésén megállapította, hogy a plébános viselkedésével elégedett.

200 A telepítés befejezésével konszolidáltabb viszonyok uralkodtak. Ehhez hozzájárult az 1948. évi jobb termés is. 1948-ban a termés már lehetővé tette, hogy a község lakói teljesítsék a beszolgáltatást vetésterületük arányában, a fennmaradó feleslegből pedig az ellátlatlanok — vásárlási engedély birtokában — megvásárolhassák egész évi gabonaszükségletüket. 1948 őszén a különböző bizottságok gomba módra szaporodnak. Termelési Versenybizottságot hoznak létre, amelynek az a feladata, hogy a termelőket sarkallja, a hanyagokat figyelmezetesse. Ülésezik a gabonabeszolgáltatást ellenőrző bizottság is. A politikai feszültség növekedett: a községi Népi Bizottság októberi üléséről felírt a megyéhez, hogy legalább hetenként háromszor látogasson ki a rendőrség Bakonysárkányba, mivel a termelési bizottság elnökét inzultálták.

201 1949 folyamán a nagygazdák