Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Vadász Géza: Bakonysárkány
ellenőrzése fokozódik. A községi Népi Bizottság elnöke ekkor már Juhász János, az MDP párttitkára. A Fejér megyei Népfront Titkárságának rendelkezésére tartott október 23-i dűlőfelelős értekezleten jelentik, hogy a kulákok magatartása miatt az éberséget fokozni kell. A rendőri büntetőbíró az egyik nagygazdát 1000 Ft pénzbüntetéssel sújtotta, mivel a hatóság utasításait nem tartotta meg. 202 A szervezőmunka és a község parasztságának erőfeszítései nyomán elérték, hogy a háború utáni években első ízben felszántották a parlagterületet és minden művelhető földet bevetettek. Az 1949-es esztendő új eredményeket hozott a község életében. Pékséget létesítettek és megnyílt az első borbélyüzlet is. Szeptember 20-án alakult az állami gazdaság, amelynek felügyelősége Felsődobos-pusztán székelt. Ez a puszta Mórhoz tartozik, bár földjei túlnyomórészt Bakonysárkány területén voltak. 20 ' 5 A község Nemzeti Bizottsága megszűnt. 1949 augusztusában annak elnökétől bevont jegyzőkönyveket, iratokat levéltárba helyezték. A népi demokratikus fejlődés első évei Bakonysárkány községben is messzemenő változásokat hoztak. Amikor 1949 augusztusában a községi Nemzeti Bizottság kimondta feloszlását, lényegében egy fejlődési szakaszt zárt le. A megalakult irányító szerv — a Népi Bizottság — pedig kétségtelenül az új fejlődési szakasz megteremtésén fáradozott. Bakonysárkány 1950. március 15-i hatállyal Komárom megye igazgatása alá került. JEGYZETEK 1 Kiadta Jakubovich Emil: Ó-magyar olvasókönyv. Pécs 1929. Az idézett szöveg latin eredetije így hangzik: ,Jn sold prima meta incipit a cher et uadit usque ad biquacut. Inde ad Mogolos. Inde ad guga. Inde ad Zounuch. Inde ad Sarcajn. Inde ad dobos. Inde ad í'oueam uulpis et sic revertitur ad predictam villám Sold." 2 Mikos József: A fehérvári keresztesek 1193. évi oklevele mint magyar nyelvemlék. Magyar Nyelv 1935. Bp. 3 Kiss Lajos: (FmL). 4 Károly: III. köt. 5 Fejér: IV. 445. lapon ugyanis ezt olvassuk: ,,. .. quamdam terram, nomine Sarkán, ... sitam inter terras villarum Cubulcuth et Bela". Tehát az Esztergomtól ÉNY-ra fekvő Sárkányról van szó! Ugyanígy nem a megyénkbeli Sárkányra vonatkozik az idézett mű 144. oldalán említett 1287-es adat sem Bechend gyermekeinek birtokáról, Sárkányról. Mindkét téves adatot ellenőrzés nélkül átvette Orgoványi FmL-tanulmányába. 6 Fejér i.m. 495. 1269. sz. 7 PL Vk. m. lt. Korlátmalma. 8 Fejér X. 64.: .,... villám regálém Nagysarkan vocatam". 1387. 9 OL Dl. 12 306. 1430. 10 OL Dl. 13 466. 1440. 11 OL Dl. 14 600. 1453. 12 OL Dl. 106 664. Regesztában közli a konvent okleveleit; Érszegi FMTÉ 5. 1971. 13 OL Dl. 28 340. 14 OL Dl. 19 960. 1493. 15 OL Dl. 37 007. 1521. 16 OL U. et C. Fasc. 4. No. 41. 1528. Scrutatio castri Chokakew 17 Vass Előd: Lakosság és gazdálkodás a török hódoltság korában. In: Mór története. 1977. 18 OL U. et C. Fasc. 4. No. 43. 19 OL U et C Fasc. 10. No 2. Fol. 21.
