Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

eszméket propagáló újságot. Nyolcan járatták a Friss Üjságot, amely szenzációhaj­hász cikkeivel, felszínes, irodalmilag értéktelen szórakoztató írásaival az égető szo­ciális problémákról igyekezett elterelni olvasói figyelmét. Hat család olvasta rend­szeresen a Nemzeti Újságot, amely a „keresztény kurzus" egyik vezető lapjaként klerikális-nacionalista álláspontról támadott minden baloldali megnyilatkozást. Járat­ták még az Űj Magyarságot, amely németbarát, revíziós, antiszemita propagandát folytatott és a Pester Lloydot, a kormány német nyelvű, félhivatalos lapját. Mind­össze négy család fizetett elő a Szabadság című hetilapra, Bajcsy-Zsilinszky Endre, illetőleg a Nemzeti Radikális Párt politikai hetilapjára, amely a népi írók irányzatá­nak is helyt adott. A sort a 15 családnak járó Igazság című lap fejezte be. Működik a község által rendelkezésre bocsátott teremben magyar és német olvasókör, amely­nek tagjai 400 darab részben gazdasági vonatkozású, részben korabeli íróktól szár­mazó könyvekben válogathatnak. Mindez azt mutatja, hogy fokozódik a nép érzéke a kulturális és gazdasági fejlődés kérdései iránt és egyre nagyobb intenzitással fog­lalkozik politikával. Bakonysárkányban egy magántej gyűjtő volt, azonban 1938 tavaszán ennek üzemét átvette az Országos Magyar Tejipari Központ kötelékében működő tej fölöző állomás. A lakosság téli időben a gróf Eszterházy-féle, valamint a nagybéri állami erdőben fakitermeléssel és faszállítással fog­lalkozik. A községben található házakból egyszobás 53, kettő vagy ennél több 165; földes 89, padlós 129 szoba. Hatvan család házzal nem rendel­kezik. A házhely kiosztás során 19-en kaptak házhelyet, ebből jelenleg beépítés alatt áll 11 parcella. A mezőgazdasági cselédek évi bére: 18 q gabona, naponta 1,5 liter tej, 1200 négyszögöl föld és kerthasználat, sza­badtüzelés vagy évente 6 méter fa, szabad állattartás (sertés, baromfi) és évente kb. 50 P készpénz. Évi érték összesen (az állattartáson kívül) kb. 630 P. Egyszoba-konyhás lakásban laknak, amely mellékhelyiséggel ren­delkezik. A község elöljárósága a téli hónapokban népművelő előadásokat tart, amelyeket kb. 13 fő látogat, illetőleg hallgat. Tervbe vették a szövetkezet kiépítését, de ez egyelőre a lakosság magatartása miatt meg nem valósít­ható. A téli népművelés során, valamint az olvasókörökben igyekeznek a népet a szövetkezeti eszmének megnyerni. 169 Amikor 1944. március 19-én a német csapatok megszállták az orszá­got, a helybeli Volksbund-szervezet nagy bált adott a tiszteletükre. Tekin­tettel az egyre erősödő légitámadásokra, a tanévet március 31-én országo­san bezárták. Március 28-án a templom 247 kg-os nagyharangját igénybe vették katonai célokra. A magyar és a német kormány megegyezése foly­tán a német nemzetiségű férfiakat 17 éves kortól 60 évesig a német had­sereg kötelékébe sorozták; Bakonysárkányból kb. 90 férfi vonult be, ebből az SS-katonák száma 19. 1944 október végére a férfilakosság igen meg­ritkult, ennek következtében a gazdasági élet egyensúlya bizonytalanná vált. A föld nem kell senkinek. A bérlők, akiknek eddig nagy volt a jelen­tőségük Bakonysárkány gazdasági életében, felmondják földjeiket. A haza­járó SS-katonák minden agitációja ellenére bizonyos kiábrándulás mutat­kozik a nagy németimádatból. A község élete teljesen meghasonlott, fel­bolygatott állapotba került. Nem annyira a magyar és német lakosság között nő a feszültség, mint inkább egyik német tábor került szembe a másikkal. Az említett sorozások miatt még jobban fellángolt az ellentét. A községben még ekkor sincs kultúrterem, vagy kultúrotthon, ahol egye­sületi életet lehetne élni. Az ifjúságot nem sikerült összefogni sem a

Next

/
Oldalképek
Tartalom