Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Vadász Géza: Bakonysárkány
1700 körül keletkezett feljegyzés szerint 21 — a kisbériek birtokolták „amiként meg tudtak egyezni". Kanizsai László halála után a csókakői várbirtokot leánya, Kanizsai Orsolya örökölte, akit Nádasdy Tamás dunántúli nagybirtokos vett feleségül. A török idők alatt tehát a Nádasdy család volt Sárkány magyar földesura is. Nádasdy Ferencet azonban a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt lefejezték, javait zárolta a kamara, majd a kincstárnak adta át. A csókakői uradalom és benne Sárkány-puszta I. Lipót 1691. november 8-án, Bécsben kiadott adománylevelével az osztrák származású Hochburgi Haas János tulajdona lett. 22 A magyaróvári élelmezési biztos III. Ferdinándtól kapta a nemességet 1648-ban, majd I. Lipót 1658-ban újabb címeres levéllel ezt megerősítette, és a Haas családnak a „Hochburg" előnevet adta. Hochburg előzőleg 60 000 rénes forintot fizetett az Udvari Kamarának. Az adomány Hochburg Jánosnak és férfiági örököseinek szól, azok kihalása esetén azonban nőágon is örökölhető a pallosjoggal (jus gladium) és minden hozzá tartozó haszonvétellel együtt. Sárkány a XVIII. század első felében — egészen az 1748-ban kezdődő újabb betelepítéséig — puszta maradt. 1723. január 27-én gróf Hochburg József halálakor összeírták az uradalom javait. Eszerint a puszták: Vajai, Árki, Puszta Vám, Puszta Nána, Gerencsér, Szentgyörgy vára, Szent Köröszt, Kerkek, Ondód, Szent Albert, Sárkány, Kis- és Nagy Vélek, Tárnok. Tőrös, Timár és Dobos együttvéve hoznak az uradalomnak évi 1059 ft 26 dénárt. Ez a haszonvétel továbbra is faizásból, legeltetésből, kaszálásból és makkoltatásból áll. 23 Három évvel később, 1726. május 2-án Fejér megye közgyűlése a benépesítésre alkalmas puszták között megemlíti Sárkányt is, mint amelyet be kell népesíteni a szokott háromévi mentesség megadásával. 2 " 1 A kezdeményezés azonban folytatás és megvalósítás nélkül maradt a század közepéig. 1746-ban az erdők haszonvétele, a széna és az uradalmi rét együttesen 138 ft hasznot hozott az uradalomnak. Ezenkívül a móri mészáros is szokott rétet használni Sárkány-pusztán. 2 "' Sárkány újratelepülése A község újjászületéséhez mindenekelőtt határainak pontos megállapítására volt szükség, ezért a telepítés nyitányaként 1748-ban hivatalos küldöttség járta be azokat. A metálisokról készült jegyzőkönyvek sok ősi helynevet őriztek meg számunkra. A pusztát ekkor a Hochburg-örökösök birtokolták mint osztályostársak: 1. Auersperg Mária Antónia, Trips Adolf generális neje; 2. Hochburg Anna Mária, gróf Berényi György özvegye és 3. gróf Lamberg Ferenc József, mint legidősebb testvér, aki a hivatalos eljárások során képviselte birtokostársait. Sárkány-puszta részéről Somogyi Ferenc, Galambos István és Varga Mihály ott lakó zsellérek vettek részt a küldöttségben. Az 1528-ban megnevezett három sárkányi után ők a falu első ismert lakói, de Kethelyt is a Somogyi és Varga család kép-
