Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Kállay István: Aba
1901-ben kat. holdanként búzából 6, rozsból 6,5, árpából 5, zabból 5 mázsa termett. 205 1868-ban Abán 240 vaseke (faeke már nem volt), 17 vetőgép, 120 fogas, 100 henger, 5 gőz- és 3 lóerejű cséplő volt. 206 A falu tágas legelőjén virágzott az állattartás: 1863-ban 250 ló, 180 jármos ökör, 240 tehén, 514 sertés és 21 550 birka az állatállomány. 207 A nagyrészt nemesített juhok 538 q gyapjút adtak. Házanként 30 tyúkot (összesen 13 640), 2 libát (összesen 896) tartottak, 60 méhkas is volt. Lényegesen fejletlenebb a falu ipara. 1863-ban 3 asztalos, 2 ács, 1 bognár, 6 csizmadia, 6 kovács, 2 kőműves, 1 kötélgyártó, 2 kereskedő, 5 kocsmáros, 1 lakatos, 4 molnár, 1 mészáros, 6 szabó, 1 szíjgyártó, 1 sütő,i 20 takács dolgozott, 208 Fejlődő háziipara a kosárfonás volt. 200 Egy vízi210 és egy szélmalomról van tudomásunk, mely a Kincses-szőlő legmagasabb pontján állott. 211 1885-ben Abán hat tanító működött: községi 1, pusztai 1, r. kat. 1, ref. 1, izr. I. 212 1897-ben a felekezeti elemiket 382 tanuló látogatta. 213 1881-ben állatorvos (Tálas Sámuel) működött a faluban, 214 1897-ben járványkórház és községi orvos (600 Ft fizetéssel). 215 1911-től második szülésznői állást rendszeresítettek. 2 LÍJ 1914-ben Aba körorvosi székhely. 217 Az 1860. évi megyei bizottmány tagjai: Varga Imre bíró, Csapó János, Szűcs Pál, Gedeon és Dénes, Gál Lajos ref. lelkész, Sárközy Gyula és Kálmán, Szűcs Adolf, Arany Sándor és Mihály. 218 1885-ben Csapó Péter volt a bíró, Kovács József a törvénybíró, Balogh István a pénztárnok és Csizmadia Péter a közgyám. 219 1897-ben bíró: Csapó Péter, pénztárnok: Vaskó Imre, jegyző: Huszár János, esküdtek: Kelemen József, Pákozdi István. 220 1904-ben már 17 esküdt volt. 221 A község pecsétje: sarló és ekevas, három szál gabona, félhold és csillag, „Aba falu pecsétje" felirattal. A nagyközség 1885-ben 27 143 Ft földadót, 1051 Ft házadót és 4027 Ft kereseti adót fizetett. Az adófizetők között hét virilista volt. 222 A XIX. század végén posta és vasútállomás van a községben. 223 1 901ben posta, távírda és anyakönyvi hivatal. 224 Önkéntes Tűzoltó Egyesület működött, 1897-ben 35 taggal. 225 Az első világháborút megelőző években a nagyközségben csendőrőrs volt. 226 A csendőrőrs megjelenése nyilvánvalóan kapcsolatban állott a kibontakozó munkásmozgalommal. 1904-ben a főispáni bizalmas nyilvántartás szerint hat gazdasági munkás (Arany János, Burkus Bálint, Csörgő Ferenc, Mészáros Gábor és Sándor, Nemes István) ingyen kapta a „Néplappot. 227 1905-ben gróf Zichy Jenő pusztáján 110 pár aratómunkás sztrájkba lépett. Őket követte Stern Géza birtokán 8, valamint Petele pusztán 43 pár. 228 A következő évben (1906) megalakult a Magyarországi Földmunkások Szövetségének abai csoportja. 229 A „Székesfehérvár és Vidéke" 1906. május 15-i száma arról számolt be, hogy Abán „a legveszedelmesebb szocialista mozgalom" van. Az emberek nem dolgoznak, csendőrök tartják fenn a rendet. 230 A május 19-i szám az abai állandó jelleggel működő szocialista szervezetről jelentett. A szervezet elnöke és jegyzője levélben figyelmeztette a szomszédos falvak napszámosait: ne jöjjenek Abára dolgozni, mivel ott 187 mezei munkás munka nélkül van. 231
