Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Kállay István: Aba
Az 1918-as őszi forradalom után Abán földigénylő bizottság jött létre. Az igénylőket összeírták, igény jogosultságukat elbírálták. 232 A Tanácsköztársaság idején a munkástanács tagjai lettek: Kovács János, Sass János, Kis M. Sándor, M. Sándor, Mészáros István, Barcsi Gyula, Falusi István, Bartos István, Spendi Mihály, Bognár János, Fazekas János, Györe Sándor, Szabó Gábor, Heidinger István, László János, I. Varga József, László Sándor, Major János, Ober György, Kovács János, Sidó Gergely. 233 A székesfehérvári járási tanácsba Aba részéről Szabó Gábor került. 234 Abán volt a Székesfehérvári Vörösőr ezred I. külzászlóalj 2. szakasz parancsnoksága. 233 A Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége abai helyi csoportja tovább működött. 236 Az abai intéző bizottság 1919. június elején 164 q gabona sürgős kiutalását kérte, mert a lakosság már a nyomorral küzdött. 237 A Fejér megyei Intéző Bizottság augusztus 3-án tartotta utolsó ülését. Ezen az abai Szabó Gábor is részt vett. 238 1919 augusztusában — a pesti és a fehérvári események hatására — az abai képviselőtestület az elsők között vette vissza a hatalmat. A direktórium tagjait elűzték, vagy bántalmazták. 239 Az ellenforradalmi Fővezérség szeptember 5-én olyan jelentést kapott, hogy Abán elterjedt: ,,a vörös uralom nem sokára ismét visszatér". Az ottani csendőrőrsparancsnok nem eléggé erélyes, mert a szükséges letartóztatásokat oly erélytelenül vezeti, hogy a főbűnösök mind megszöknek. Elmozdítását illetőleg a szükséges intézkedések megtétettek." 240 Szeptember 21-én a románok Szentiván és Aba között beásták magukat, állásaik elé tábori őröket állítottak fel. Ugyanebben az időben a fehérvári román állomásparancsnok kijárási tilalmat rendelt el. 241 Október 27-én antant bizottság szállt ki Abára, a korábban lejátszódott incidensek kivizsgálására. 242 1920 elején a nemzeti hadsereg Abán 35 tonna gabonát gyűjtött össze. 243 A két világháború között Aba a székesfehérvári járáshoz tartozó nagyközség. Határa 1926-tól 15 501 kat. hold. 1926-ban az alábbi külterület tartozott hozzá: Külső- és Belső-báránd, Csikóskajtorpuszta, Felsőszentivánpuszta, Kispuszta, Bolondvártanya, Csuti- és Cséptanya, Dietrichtanya, Hálóvölgy tanya, Hirschfeldtanya, Méhesvölgyitanya, Sárrétmajor, Sashalom, Szűcs- és Tolnatanya. 244 A nagyközségben 1922-ben postahivatal, távbeszélő, vasútállomás és állami távirdahivatal működött, 1926-ban már csendőrség is. Az 1931—1932. évi adatok két vendégfogadóról szólnak. Az 1930-as évektől községi orvos, állatorvos és gyógyszerész volt Abán. 243 Az 1920-as évek parcellázása a birtokviszonyokon nem sokat változtatott. Egy 1921. évi kimutatás szerint 404 kat. hold lett volna szükséges kishaszonbérletre. A parcellázást nagyrészt gróf Zichy Rafael birtokán hajtották végre. A nagyközségben és határában 68 kat. hold házhelyet és 1452 kat. hold szántót parcelláztak. 246 1931—1932-re a Fiáth-család elszegényedett, birtokait Boda Sándor, Csikós Béla és Gráber Gyula, valamint 500 kat. holdat kisgazdák vettek meg. Zichy Rafaelnek ebben az időben 219 kat. hold (1—50 éves akác- és fenyő-) erdője volt. 247
