Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

A tsz vezetősége mindent elkövetett az előző évi pénztartalékok növelésére, hogy a bevezetésre kerülő garantált munkadíjazásra minél zökkenőmentesebben átállhassanak.

145 1967-ben a tsz víziszárnyastelep létesítésével kísérletezett. Sajnos, nem megfelelő napos libaállományt kaptak, ehhez járult, hogy az elhelyezésük sem volt a legkifogástalanabb. Ennek következményeként nagyarányú volt az elhullás. A megmaradt állománynál abban reménykedtek, hogy talán ez az ágazat nem lesz ráfizetéses.

146 A háztáji állattartást kedvezőtlenül érintette, hogy a falu felső részén jelöltek ki legelőt a tagok háztáji tehenei részére. Ilyen módon a falu másik végén levő teheneknek naponta 6—7 km-t kellett megtenni, ami a tejtermelésre sémiképpen sem hatott előnyösen. A háztáji sertéstartást kedvezőtlenül érintette, hogy a falu alsó részén nem volt pásztor.

147 1967-ben történt intézkedés az 1964-ben parlagon talált 37 kh terület állami tulajdonba vételére.

148 Az 1968. évi aratásnál az eddigi túlnyomó kézi aratás erősen lecsökkent. A tsz elnöke szerint a kézi aratásnál 28—30%-os, míg a gépi aratásnál csak 10—12%-os veszteség állt elő. A learatandó összes terület 700 kh volt, amelynek 75%-át géppel aratták.

149 1968 novemberében vetődött fel először a balinkai tsz-szel való egyesülés gondolata. Ügy vélték, hogy a gazdaságossági mutatók a balinkai tsz-nél jobbak, s így a helyi tsz csak jól járna az egyesüléssel.

150 1969-ben sor került a balinkai Málnatermelő Tsz-szel való egyesülésre. Még alig jöttek egyenesbe, mikor a nagyvelegi termelőszövetkezettel egyesültek és ekkor már 4000 hektáron 400 taggal dolgoztak.

151 A tsz-járadékosok és nyugdíjasok száma 1970 novemberében 113 fő volt.

152 A község felszabadulás előtti oktatási helyzetét jellemezte, hogy 9 tanteremben 10 pedagógus tanított. Eddig kedvezőtlenül alakult a végzett tanulók továbbtanulása is. A felszabadulás előtt pl. 1940-ben két fő ment középiskolába, főiskolára, vagy egyetemre egyetlen egy sem. Ezekben az években általában 20—25 tanuló ment középiskolába. 1945 után: 145 fő végzett középiskolát, 34 fő főiskolát, vagy egyetemet. A felszabadulás előtt a községben az egyedüli művelődési lehetőséget a mozi és a Gazdakörben elhelyezett 4—500 kötetes könyvtár jelentette.

153 A központi iskolában 1962-ben 8 alsó tagozatos és 11 felső tagozatos tanulócsoport volt. A körzethez tartozó tanulócsoportok száma 29 volt 30 nevelővel. 1964-re a tornaterem építésére a községfejlesztési alapból 140 000 Ft-ot terveztek be, ami évekig csak terv maradt. Az általános iskolában 1952 óta folyt a felnőttoktatás esti, ill. levelező tagozaton. 1962-ben az általános iskola 7. osztály esti tagozata 15 fővel, a 8. osztály levelező tagozata 4 fővel indult. 1963-ban a felnőttoktatás keretében a 8. osztályt 19-en, a 7. osztályt 15-en végezték el. 1964-ben a 8. osztályt 21 tanulóval indították be.

154 1963 január közepén az óvodában beindult a 3. csoport, s így 81 gyermek mellett 2 óvónő, 2 dajka, 1 szakácsné és 1 konyhalány dolgozott. A gyermekek a községen belül 3—4 km-ről, a kisgyóni szénbányáktól és a Balinkai Szénbányák mecséri lakótelepéről 5—7 km távolságról jártak be. Ebben az időben az óvoda mellett működő napközi otthon csak időszakos 15* 227