Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

(8 hónap) jelleggel működött, s felmerült, hogy egész évben napközi otthonként működjön. Az 1964. I—III. negyedévi egészségügyi jelentés részletesen kitér arra, hogy ,,az óvoda a nagy átalakítások ellenére sem felel meg a követelményeknek, mert a vize nem jó minőségű, ráadásul a házi vízvezeték sem működik hibátlanul, így az erre állított angol WC-k sem működnek. Az a tény pedig, hogy az eredetileg egy család számára épült konyhában ma kb. 150 főre főznek, az itt készült ételeket az utcán át hordják az emeletes iskolába és ott egy tanteremben fogyasztják el, magában hordja egy kiszámíthatatlan ételmérgezés lehetőségét."

1

"' A bakonycsernyei egyházakkal és a vallásos élettel részletesen Kardos László: Egyház és vallásos élet egy mai faluban (Bakonycsernye 1965.) c. könyvében foglalkozott. A mai községben a történeti egyházak közül a többséget az evangélikus egyház képezi, emellett a katolikusság a szomszéd Szápár község fíliájához, a reformátusság pedig a csetényi eklézsiához tartozik. A múlt század 80—90-es éveitől jelentek meg a kisebb protestáns egyházak, a szekta egyház és a protestáns vallási csoportok. A legrégibb közülük a nazarénus gyülekezet. Az 1920-as években alakult a pünkösdhivő, s legnépesebbek a baptistáké. A második világháború után az őskeresztény felekezet és a szombatisták csoportja, végül a Jehova tanúi szekta jelent meg.

150 A felekezeti iskolák államosítása 1948-ban történt meg. Ebben az időben Bakonycsernyén három elemi iskola működött. Két épületben hat tanerős evangélikus, egy épületben két tanerős katolikus és a háború előtt létesült két tanerős állami iskola. Az evangélikus egyházközség már 1932ben szerette volna az iskolafenntartás jogát a községre átruházni, s így nem érte váratlanul az iskola államosítása.

157 Az iskola és az egyház közti feszültség a fakultatív hitoktatással éleződött. A hittanoktatás tulajdonképpen csak az evangélikusokat és a katolikusokat érintette. Az egyes tanévekben a hittanoktatásra jelentkezettek száma a következeképpen alakult: Tanév Evang. Kat. 1959/60 — 80 1960 61 58 56 1961/62 80 44 1962 63 117 17 1963/64 103 20 1964/65 68 2 1965 '66 59 9 Az egyes szektákban nem volt külön hitoktatás, hanem vasárnap a gyerekek a szülőkkel együtt részt vettek a szertartásokon. Az egyházak és a szekták nagy tömegeket mozgattak meg.

159 1965 tavaszán a fiúknál ipari jellegű politechnikai oktatás volt. A lányoknál politechnikai oktatásukhoz 3 db varrógép, 1 db villanytűzhely és 1 db edény tartó szekrény állt rendelkezésükre.

160 1965-ben a felnőttoktatás keretében a 6. osztályból 2 fő, a 7. osztályból 5 fő és a 8. osztályból 20 fő vizsgázott eredményesen. Sajnos, a tervbe vett analfabéta-tanfolyamot nem sikerült megszervezni, mivel a nyilván-