Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

nyéket minden tagnak kimértek, s csak a fennmaradó területet adták ki részesművelésre. Nézzük, milyen területeket kellett a tsz-nek megmunkáltatni : , Ebben az időben a tsz-ben 6 növénytermelési és kertészeti munkacsapat dolgozott. A cukorrépát és a kukoricát a brigádok, míg a többi kapásnövényt a tagok közösen művelték. Az aratás kezdetekor 20 kh burgonya és 250 kh kukorica volt kapálatlan. „A burgonyánál a területkiosztást nem lehetett végrehajtani, mert elgyomosodott állapotban" volt. A tsz vezetősége úgy határozott, hogy 40 pár lófogat és több mint 200 fő mellett „mindenki kapát fog, úgy az irodai, mint felkérjük a községi tanács, valamint a fmsz egészséges dolgozóit, hogy szintén kéréssel fordulnak a kisgyóni bányaüzemhez, hogy legalább egy napon adjanak segítséget. Így reméljük, hogy összejön 300 fő dolgos munkaerő és együttes erővel előbbre fogunk haladni a növényápolási m unka végzésben.'' „A munkakedv megjavítása érdekében" premizálási rendszert dolgoztak ki. Kukoricánál 20 q csöves tengeritermés feletti mennyiség 50%-át, burgonyánál 80 q feletti terméstöbblet 50%-át, cukorrépánál 140 q holdankénti átlagtermés felett minden q után 1 kg cukrot; a kalászosoknál a betervezett mennyiség több termésének 20%-át, az évelő pillangósok, vaamint egyéb kaszálni való minden 10 q-tól 1 q takarmányt fognak prémium címén kiadni. A learatásra várt 450 kh búza, 67 kh tavaszi árpa, 42 kh őszi árpa, 110 kh rozs és 60 kh zab. Tervek szerint 458 kh-at kombájnnal, 279 kh-at kézi aratással akartak betakarítani, az utóbbi munkához 50 kézi kaszás állt rendelkezésre. A betakarítást 37 lófogat végezte. A csépléshez idegen munkaerőket alkalmaztak. Augusztus közepi jelentés szerint a behordásnál nem volt fennakadás „csupán a cséplésnél vannak nehézségek munkaerőhiány miatt".

100 A tsz munkafegyelmét két tényező befolyásolta: az egyes tagok használatában a megengedettnél nagyobb háztáji terület volt és a tsz-fogatokkal ún. fekete fuvarokat végeztek. A tagok még inkább a háztájiban dolgoztak és „a közösben nem akarnak munkát végezni". Tekintettel arra, hogy a tsz egész gazdálkodását a munkaerőhiány jellemezte, ezért inkább a kevésbé munkaigényes növények termelésével igyekeztek foglalkozni. 1961 telén mindinkább arra törekedtek, hogy az 1 kh feletti földterülettel rendelkezők termelőszövetkezeti tagok legyenek. Március elején a tsz-családok száma az újonnan belépettekkel együtt 430, a tagok száma 440. A tsz szántóterülete 2056 kh lett. Az egy tagra eső szántóterület 4,5 kh, amiből 2 kh szántó volt.

110 Az 1962. évi korai kitavaszodáshoz viszonyítva a kapásnövények vetésében, és a növények ápolásában is lemaradás mutatkozott. Június elején 350 kh kukorica, 95 kh burgonya, 35 kh cukorrépa, 25 kh napraforgó, 22 kh magkender, 13 kh mák, 10 kh gyöngybab. 5 kh zöldség.