Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

pedig már az aratás és cséplés szervezésére kellett gondolni. Ebben az évben learatásra került: 505 kh őszi búza, 76 kh rozs, 20 kh bükkönyös rozs, 76 kh őszi árpa, 98 kh tavaszi árpa, 82 kh zab. Az aratási munkák elvégzésére 3 kombájn és 50 aratópár állt rendelkezésre. A csépléshez 2 cséplőgépet kaptak, azonban a két cséplőcsapatot a tsz tagjai közül nem tudták megalakítani, ezért a szervezésükhöz a bányától kértek segítséget. Az aratási munkát hátráltatta, hogy a móri gépállomás nem biztosított rendrearatót, a gabona felszedésére kombájnt. Igen nagy veszteséget jelentett, hogy rendrearatás után mintegy három hétre jött a kombájn a rendek felszedésére, mikorra a rendek beleülepedtek a tarlóba. Ehhez járult még, hogy időközben a vihar a rendeket széthordta. Július 22-én a tsz-ben 3 kombájn dolgozott, amelyből két darabot az állami gazdaságtól kaptak kölcsön.

111 A megszilárdult munkafegyelem eredményeképpen 1961 őszén a Bakonyalja Tsz-ben a járásban elsőnek fejezték be az őszi betakarítási és vetési munkákat. A további munkákat hátráltatta, hogy a móri gépállomás az igényekhez mérten nem adott erőgépeket az őszi szántási munkák elvégzésére. Ez a hosszúlejáratú kölcsönnel tervbevett 50 kh málnatelepítési munkát is hátráltatta.

11

'

2 1962 elején a tsz összterülete 2674 kh, ebből 1960 kh szántó volt. Ez évi vetésterv szerint: őszi búza 350 kh, rozs 50 kh, őszi árpa 250 kh, málnatelepítés 60 kh, tavaszi árpa 100 kh, zab 20 kh, napraforgó 100 kh, burgonya 150 kh, tengeri 300 kh. A gyümölcsöst és a kertészetet nem állították be, mivel a kertésszel olyan megállapodást kötöttek, hogy a gyümölcsösben 50%, a kertészetben 40%-os részesedésért végzi a munkákat. Ezen az utóbbi területen a szántást a tsz végezte és a kertész igény szerint adott fogatot. Sürgős munkák idején esetleg munkaerőt is biztosítottak a kertész részesedése terhére. A kertészt terhelte a szükséges növényvédelmi szerek beszerzése is.

113 A tsz háztáji földterületek nagysága ügyében senki nem volt hajlandó a határozatoknak érvényt szerezni, ezért a tagok 1961-ben 50 kh-dal több háztáji területet használtak.

114 1962 tavaszán a gépállomás késedelmessége miatt nem tudták időben megkezdeni a tavaszi szántást. A szükséges gépek kései rendelkezésre bocsátása a növényvédelmi munkákat hátrányosan érintette. Ilyen körülmények között a pillangósok fogasolása, az őszi vetések hengerezése elmaradt. A tsz állatállományának „kondíciója gyenge, takarmányuk nem a legjobb és ez is kevés". A tsz-tagok munkakedvét hátrányosan érintette, hogy „eddig minden évben elrontották a prémiummal kapcsolatos dolgok". Mindezek ellenére a június eleji helyzet szerint a növényápolás terén különösebb lemaradás nem volt. Olyan gabonaterületeken, ahol aratógépeket nem tudtak alkalmazni, kézi erővel történt az aratás. A cséplőszérűket az állattenyésztő központokban szervezték, hogy megfelelő mennyiségű alomszalma a közelben álljon rendelkezésre.

115