Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

értéke, s ezt követően évről évre nőtt. 1968-ban 400 000 Ft körül mozgott, 1969-ben meghaladta a félmillió forintot.

37 A korábbi években lebonyolított társadalmi munkanapoknál nagy probléma volt, hogy olyan sokan vettek részt, hogy ezért megfelelő eredményességet biztosítani nem lehetett. Ebből kifolyólag 1969. évre több társadalmi munkanapot tűztek ki.

38 A község közvilágítását 1965 közepéig 44 lámpahely szolgálta, azóta számuk 11 l-re emelkedett.

39 1969-ben további 10 lámpa került felszerelésre/*

0 Bakonycsernyén 1970. június 10-én árvíz volt, ennek következtében teljesen tönkrement a Bercsényi utcában levő Gaja-híd. A községet és Inotapusztát összekötő úton a híd, a Rózsa utcában levő 2 db Gaja-híd, a szabadságtelepi híd és kb. 2 km hosszban a Rózsa. Deák és Kossuth utca megrongálódott, és azonnali helyreállítást igényelt 1500 fm vízelvezető árok. A községi tanács vb az árvízkárok helyreállítására 195 000 Ft póthitelt kért/

11 A Vendéglátóipari Vállalat kisvendéglőjét és a filmszínházat a Kossuth utcai támfal életveszélyes állapota miatt bizonytalan időre be kellett zárni. A támfal tervezési munkáit azonnal folyamatba helyezték, építésére azonban pénz nem állt rendelkezésre/'

2 1971-ben a társadalmi munkát úgy választották szét, hogy az iskolások és az ifjak április 18-án, míg az asszonyok és felnőttek április 25-én dolgoztak. A társadalmi munka programja: április 18—25. között valamennyi árok tisztítása, lakóházak előtti parkosítás előkészítése, a házi szemét elszállítása, az udvarok kitisztítása, valamint a béketelepi klubháznál földmunka; április 25.: a Bercsényi utcai parkban a virágágyak előkészítése, a béketelepi klubház parkjának továbbépítése, a parkok rendbehozatala és a Bercsényi utcai útépítés megkezdése.

43 1972. február 7-én a mozihelyiségben, egy héttel később pedig a béketelepi klubházban tartottak falugyűlést, amelyen megállapították, hogy az 1971. évi társadalmimunka-teljesítés nem volt olyan eredményes, az a tájékoztatás hiányának tudható be/

1

'

1 Az 1972. évi községfejlesztési alapból többek között 1500 fm útfelújítás és 1378 fm járdaépítés valósult meg. A munkák szakszerű elvégzéséhez 1 db betonkeverőgépet vásároltak. A balatonszepezdi úttörőtábor szennyvízderítéséhez 7000 Ft-tal, a sportkör és MHS felszereléséhez 10 000 Ft-tal és a könyvállomány fejlesztéséhez 4000 Ft-tal járultak hozzá. A község társadalmi munkájának keretében a célnak megfelelően ároktisztítási, fásítási, parkosítási hetet és kerítésfestési hónapot szerveztek.'

10 A községnek egyetlen gazdasági forrása a szeszfőzde volt. 1957 nyarán a Sárszentmihályi Állami Gazdaság a szeszfőzdét kérte vissza, amit a község azzal az indokolással utasított el, hogy az államosítás során sem az Élelmiszeripari Minisztérium, sem pedig a gazdaság semminemű kártérítést nem fizetett. Korábban a gazdaság az üstöket kiégette és a szezfőzdén semmiféle javítást nem eszközölt. Átmenetileg a hegyközség kezelésében maradt, majd 1957 szeptemberében a szeszfőzde végleg községi tanácsi kezelésbe került. A főzde olyan rossz állapotban volt, hogy kijavítva csak karácsony után kezdhették meg újra a szeszfőzést. 1957. dec. 26.—1958. jan. 18. között 1083 hl pálinkát főztek le. A következő év még jobb főzési eredményeket hozott, mikor komoly problémává vált az állami készletek