Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

az uradalmat az ügy „húzása-vonyásával" arra törekedve, hogy a jobbágyok ne tudják bizonyítani igazukat, mert tanúik sorra elhaláloznak. Az úriszék követelésüket elutasította, sőt a törvényszék az ügyre silentiumot rendelt el. A kisebbségben levő katolikusok az uradalom segítségével 1814-ben nyithatták meg iskolájukat, amelynek első tanítója egy erdész volt. Az 1829-ben megtartott összeíráskor már 2903 lakost számláltak: 2660 evangélikust, 218 katolikust és 25 zsidót. Utóbbiak a gróf regálébérlőin kívül szegény batyuzó kereskedők voltak. A jobbágyok kezén 1276 pozsonyi mérő alá való szántó, 174 kaszás rét, 281 pozsonyi mérős szőlő volt, amelyeken 152 telkes jobbágy gazdálkodott. 150 házas és 98 hazátlan zsellér volt. Állatállományuk: 312 ökör, 110 tehén, 38 tinó, 254 ló, 600 juh, 339 sertés. Élt a faluban 1 kőművesmester, aki 6 segéddel dolgozott. A többi ipari szakmát olyanok képviselték, akik az évnek kisebb részében gyakorolták mesterségüket. 1831 tavaszán az iskolások között vörhenyjárvány lépett fel, amely a községben 140 ember halálát okozta. Az országot meglátogató kolerajárvány a nyár folyamán érte el Veszprém vármegye határát, amelynek akkor Csernye a legszélső faluja volt. A vármegye ugyan felállíttatta a határán a vasvillás parasztokból szervezett őrségeket. Legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudták megakadályozni, hogy az erdőkön keresztül haza ne szivárogjanak azok a szegény emberek, akik a korábbi évekhez hasonlóan a Fejér megyei uradalmakban aratással és csépléssel keresték meg téli kenyerüket. A felcser augusztus 13-án jelenti, hogy közülük 3 meghalt kolerában. A járvány nagy erővel tört ki ebben a népes községben. Volt nap, mikor a luteránus lelkész 12-t temetett. Összesen 173 ember esett áldozatul a járványnak. Veszprém vármegye tisztifőorvosának jelentése szerint ebben az évben a halálozások száma Csernyén elérte a 400-at. Erre vall Fényes Elek kimutatása 1836-ból, mikor az 1829-ben összeírt 2ö03-mal szemben csak 2524-et említ. A közelmúltban feldolgozott anyakönyvi adatok szerint Csernyén 1830-ban 152, 1831-ben 356 halálozás volt.

2 Űjra a csernyei határra terelte a figyelmet az uradalom kapzsisága. Űj mérnök kezdett méricskélni a határban, s egy helyen azt tapasztalta, hogy a jobbágyok kezén levő föld több, mint a térkép szerint lenni kellene. Ezt azonnal elkülönítette, bár a másik helyen az uradalom javára volt többlet. A felzúdult jobbágyok a vármegyéhez fordultak segítségért. A panasz kivizsgálására kiküldött bizottság megállapította, hogy a mérnök elavult térkép alapján dolgozott. A bizottság csak a gróf jószágigazgatója jelenlétében tudta a falu népét lecsillapítani. A bizalmatlanságra újabb okot adott az a tény, hogy az uradalom késedelmeskedett az 1832—36. évi országgyűlés által a jobbágyok javára hozott határozatok végrehajtásában. A jobbágyok panaszukkal ismét a vármegyéhez fordultak, amely a fentemlített bizottságot bízta meg a kivizsgálással. A bizottság nem bírt az uradalommal, mire a csernyeiek panaszlevelet írattak a királynak. V. Ferdinánd a falut úriszékre utasította, amelyen minden eddig orvosolatlan sérelem szóba került, pl. az uradalom a járandóságot ezüstben követeli, ugyanakkor fizetnivalóját bankóval (váltó forintban) egyenlíti ki. Az 1838 márciusában megtartott tárgyaláson már a tizedik ügyvéd képviselte az uradalmat. Térképekkel próbálta