Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

igazolni a csernyeiek panaszának alaptalanságát. A falut képviselő vármegyei tiszti ügyész megjegyezte, hogy nem lehet hiánytalannak elfogadni azt, ami csak a térképeken van meg. Az úriszék elrendelte a legelők és a megművelhetetlen területek hivatalos felmérését. V. István gróf 1841-ben meghalt, s utóda VI. István gróf lett. Az úriszék 1845. augusztus 23-i ülésén a vármegyei tiszti ügyész bejelentette, hogy az uradalom jobbágyaival megegyezett. Az egyezség a következőképpen szólt: „Alulírottak, egyrészről és Halácsy József, mint nagyméltóságú gróf Zichy István úr ő excellentiájának uradalmi kormányzója, a most tisztelt nagyméltóságú grófomnak, mint palotai uradalomhoz tartozó Csernye helység örökös földesurának nevében és jóváhagyásának fönntartásával, másrészt pedig mi, Báles Pál, Csernye helység jelenlegi bírája, Kadlecsik Mihály törvénybírája és nevezett helységnek összes jobbágy és zsellér lakosai adjuk emlékül mindeneknek, hogy azon úrbéri pörben, mely a jobbágyság fölpörössége mellett a fent tisztelt nagyméltóságú grófnak boldogult édesatyja ellen 1838. május hónap 5. napján rendes formában fölvétetett és mely az 1798-ban megkezdett és 1801-ben véghez is ment, de törvényszéki ítélet és az azt helybenhagyó fölsőbb parancsolat következtében az újabb törvények értelméhez képest elkülönözéssel egybekötve eszközlendő rendezés és mely panaszok megszűnése végett ezideig folytatott az együttülő tekintetes úriszéknek hathatós bíró közbenjárására a pörnek kétséges kimenetelét is tekintetbe véve, a következő pontokban álló örökös és megmásíthatatlan egyezségre léptünk, úgymint 1. A nagyméltóságú földesuraság csernyei helységében az épület belső fundusain és jobbágyi vagy zselléri illetőségbe nem ment mindennemű üres belsőségeken kívül a nevezett uradalom határában fönntartja magának kizárólagos használata alá a major épülete melletti herését és szántóföldjét, mely az 1843. szeptember 29-én hitelesített térképen 1329, 1940 és 1941 számokkal van megjegyezve, továbbá a felső rétekben az urasági pálinkaházhoz tartozó és 1537 számmal jelzett kaszálót, mégis a zsidári, tinnyei, öreg és úgynevezett Baráth malmokhoz eddig is bírt és a malom fundusokkal kapcsolatban levő 951, 961, 962, 964, 1042, 1044 és 1057 számok alatti földeket és réteket, s végre a belső fundusok a káposztás és kenderes kertek közül a 122 számmal jelzettet, minden többi a jelzett község határában eddig bírt urasági földjeit, rétjeit, szilvásait a helységbeli jobbágyságnak minden pótlás kívánása nélkül átengedi olyanformán, hogy 2. Mivel az eddigi kellemetlen pereskedésre némely egyes jobbágyok szántóföldeiken az elemi viszontagságok okozta hiányok és ezekből eredő panaszok szolgáltattak leginkább alkalmat a csernyei jobbágyoknak úrbéri illetősége a létező és bíróilag megállapított 44 jobbágyi ülések számához képest az 1798-i egyezségnek felsőbb helyen is jóváhagyott 1801-i szabályozásnak elvei szerint ugyan, vagyis az egész j obbágyhelyre 1 hold belsőséget, 24 hold szántóföldet, 10 kaszás rétet, vagy annyi hold rétföldet számítva, de a jobbágyságnak kívánságára tegnapi napon végbement osztályozásnak figyelembe tartásával új kiosztás alá vétessék és a földművelésre alkalmatlan darabok kihagyásával a fent kitett 44 házülések utáni úrbéri illetőségek, mégis az evangélikus lelkész által bírt 1 egész telki, az evangélikus iskola tanítóját illető 1/2, a falu jegyzőjét illető 1/2 és a község által bírt 1 egész telki járandóságok kiméretvén, a fentmaradó 13* 195