Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

tehát minden gazda, akár egész, akár fél, akárpedig egy fertály portiot fog a pusztákon bírni, tartozni fog mindenik esztendőt által Oroszvárig két fuvart, Komáromig avagy Csicsóig vagy pedig Győrig mindenik egy fuvart megtenni és ezen fuvarok kinek kinek az ő napszámaikba fognak beszámláltatni. Ilyetén szolgálatokat pedig és fuvarokat akinek négy vagy három marhája van, annyi marhával, a két marhás pedig két marhával tartozik véghez vinni, nemkülönben pedig ha a szolgálatokat a dominiumban fogják megtenni, az oda visszamenetel robotjukba nem fog számláltatni, azért is a robotos nap előtt való éjszaka fognak tartozni Palotára vagy más dominiumbeli helységekben robotra megjelenni. Ezen felül pedig Hatodszor. A pusztákon levő pascuumtól, úgy a háromszáz sörtvéseknek legeltetésektől kötelesek lesznek esztendőbeli árendát háromszáz forintokat fizetni, de ezen árenda helyett is tartozni fognak az uraságnak háromszázötven napi négymarhás szolgálatot vagyis fuvart élőbben punctumban megírt mód szerint véghez vinni, hogyha pedig az uraságnak a dominiumokon kívüli fuvarokra szüksége nem lenne, tehát tartoznak a dominiumban ugyan négy marhával az oda és vissza menetelek beszámítása nélkül véghez vinni. Hetedszer. A megírt beneficiumok a legközelebbi esztendő Szent György naptól fogva, vagyis most folyó Szent György havának huszonnegyedik napjától három egész esztendőre adatnak árendába, tudni illik a pascuum és a sertvések legeltetése, úgy a puszta inotai határ szélén lévő malom az egész csernyei községnek, a földek és rétek pedig tudniillik azoknak, akik ezeket bírni fogják, ugyanazért a jövő Szent György naptól fogva, addig míg a földek és rétek ingenieur által újra felosztatnak, ezen contractus helyett mérő szám szerint fogják a szolgálatokat véghez vinni, úgy mint az ötödik és hatodik punctumban megírva vagyon. Melyre nézve a jobbágyoknak egy tabella fog kiadatni, melyen minden árendásoknak minden napszámjaik ki lesznek téve. Többnyire pedig mindkét fél részéről félesztendőbeli renumeratio fenntartatik. Melynek nagyobb bizonyságára és a megírt punctumoknak minden cikkeiben leendő megtartásában mi is bírák és esküdtek a helység és árendások részéről, kik mostanában jelen nincsenek mind kezünk keresztvonyásával, mind pedig a helység pecsétjével ezen contractust megerősítjük. Gróf Zichy Ferenc." Miként a szövegből is kitűnik, ezt a szerződést megerősítette az egész elöljáróság. Rajtuk kívül ellátta aláírásával 19 árendás a királyi ítélőtábla jegyzője előtt. Ezen szerződés második pontja megfejti számunkra a titkot, hogy miként juthatott mindössze 820 hold a csernyeieknek a széles határból. Elég volt néhány megfélemlített vagy lekenyerezett ember „könyörgése" és már megvolt az alkalom a földek újraosztására, ami azzal járt, hogy mindig nagyobb és jobb táblák maradtak az uradalom kezén, megszabadulva egyszersmind az irtásbér kifizetésétől is. A jobbágyok ilyesforma fosztogatását Zichy István azután tökéletességig fokozta. Ellene már a vármegyéhez fordultak panaszukkal, de mindössze azt érték el, hogy a közgyűlés megbízta a szolgabírót, hogy figyelmeztesse a földesurat. II. József türelmi rendelete megváltás volt a csernyeiek számára. Eddig csak földesuruk jóvoltából folytathattak egyházi életet. Most ez törvényes jogukká vált. Eddigi fatemplomuk helyett kőtemplom építésére szánták magukat, amire a helytartótanácstól engedélyt