Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

Csernyéről. A hívek az Oroszváron lakó földesurukhoz, Zichy IV. István grófhoz folyamodtak, azt írván „mindnyájan mindenestől készek leszünk a helységet inkább itt hagynunk, mintsem prédikátor nélkül itt laknunk.". A gróf nem vette jobbágyai fenyegetését üres beszédnek, hanem sietett megnyugtatni őket, hogy bátyjával együtt közbenjár a vármegyénél. Ezt az ügy lefolyásából ítélve meg is tették. A nagy erdőirtások termékét az uradalom részben eladta a közeli városok kádárainak, bognárainak; ami nem arra való volt, a csernyeiek elégették, és a hamut az uradalom hamuzsírfcző zsidóinak adták el. 1753 őszén a Zichy fivérek osztályos egyezséget kötöttek. Ennek értelmében János gróf Súrt választotta Gyón és Mecsér pusztákkal. Csernye falu, Inota, Pacmán, Sikátor és Tinnye pusztákkal János grófra maradt. Dolosdot megfelezték. István gróf belterjesebben kívánt gazdálkodni, juhászatot létesített. Hogy az idetelepített juhászt elhelyezhesse, két csernyei jobbágyát kibecsültette házaikból, miből a falu népe sejthette, hogy az új földesúrral nehezebb sorsra jutottak. Ez mindjárt kitűnt az 1753 októberében kelt szerződésből is. ,,Én alább megírt vázsonykői gróf Zichy István, mint ezen nemes Veszprém vármegyébe helyezett Csernye nevű helységemnek örökös földesura vallom ezen levelemnek rendében, hogy most említett jobbágyaimnak szegény voltukat és állapotukat tekintvén s egyszersmind hogy ők nagyobb gyarapodást vehessenek és szaporodhassanak, a törvényes urbáriumtól elállván az itt követett mód szerint mindennemű adójuk és szolgáltatásuk végett vélük ilyenformán egyeztem meg. Először. A megnevezett helység határán mindennemű szántóföldek és rétek közöttük olyanformán fognak fölosztatni, hogy minden négymarhás gazdának húsz pozsonyi mérő őszi alá való föld és rét is kitelhetőképpen, a kétvonyós marhájúaknak pedig arányosan adassék, mely földek és rétek ha nekiek elegendők nem lennének, azoknak kívánandó irtani való földek más helyen fognak kijelöltetni. Másodszor. Valamint a puszta inotai határon levő malom, mely éppen a csernyei határszélen van, úgyszintén a csernyel malom is náluk megmaradnak oly feltétellel, hogy csernyeitől 1 f. 50 kr. a másiktól pedig esztendőnkint húsz forint árendát fizessenek. Harmadszor. Én alábbmegírt esztendőben méltóságos gróf Zichy János uram bátyámmal október 24-én lett megegyezésünk pontja szerint Gyón pusztán levő azon kaszáló füvek, melyek vagy az uraságnak, vagy pedig az odatartozó szegődményeseknek nem kívántatnak harmadában nékik engedtetnek. Negyedszer. Nekik nagyobb gyarapodásukra nézve, hogy csernyei, sikátori és puszta inotai határokban makk nélküli és makk termő időkben is háromszáz darab sertéseiket minden fizetés nélkül szabadon, ha pedig több találtatnék, mások által fizetendő hat egész esztendeig, tisztemtől kidem. Az irtás alá adandó földektől hat egész esztendeig, tisztemtől kiadandó cédula szerint, se kilencedet adni nem tartoznak, hanem azok eltelvén valamint a régebbi földektől, a szokott kilencedet és tizedet mindenféle terményekből ezután ki fogják adni. . . Hatodszor. Amennyiben az uraság dispositióján állhat, praedicatort is békességgel tarthatnak valamint azelőtt, úgy ezután is.