Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

Hetedszer. A jövő 1754 esztendőben az uraság által Csernyén fölépítendő vendégfogadó és a faluban levő kocsmaház és mészárszék is minden hasznavételével nekiek engedtetik. Mely előbb számlált beneficiumokért. Nyolcadszor. Tartoznak nekem esztendőként ötszáz rénes forintokat fizetni, melynek felét Szent György napkor, másik felét pedig Szent Mihály napkor minden fogyatkozás nélkül letenni köteleztetnek. Kilencedszer. Minden négy vagy több vonyós gazda marhájával negyven napot, négy marhát egy napra tudván, a két marhás ugyan két marhájával annyi napot, a gyalogosok akiknek házok vagyon ugyan, de semmi marháj ok nincsen gyalog negyven napot és a zsellérek, akik másoknak házaikban laknak, ugyan gyalog húsz napot szolgálni köteleztetnek, hogyha pedig némelykor számosabb gyalog, mintsem marhával való munka kívántatnék, akkoron két gyalog egy marhával való napszámba tudatik, úgy nem különben két gyermeknek munkája is egy öregebbnek munkájával. Tizedszer. Tartozik a falu közönségesen itt Palotán száz pozsonyi mérő őszi vetés alá szántani háromszor és ugyanannyi pozsonyi mérő alá tavaszi vetésre Csernyéhez közelebb eső pusztámon, azt annak idejébe elvetni, megtakarítani és behordani. Tizenegyedszer. A konyhára való dolgokat, ami azt illeti, tartozik minden négy vonós marháj ú gazda négy csibét, a két marhás kettőt, a zsellér, kinek háza vagyon egyet, tojást nem különben a négy marhás harminc darabot, a két marhások és zsellérek, kiknek házok vagyon húsz darabot, magán értetvén, az egész falu közönségesen egy mázsa vajat adni és esztendőnként negyven öl fát palotai kastélyomba, mikor kívántatni fog, esztendőnként behordani köteleztetnek. Utoljára. Hogyha valaki ezen helységből el akar költözködni, tehát az uraság híre nélkül egyáltalán nem engedtetik, holott pedig ha valaki úgy tapasztaltatnék elmenni, mindennemű jószágát, valahol találtatik az uraság szabadon elconfiskálhassa. Melynek nagyobb állandóságára adtam ezen contractuális levelemet subscriptiommal és szokott pecsétemmel megerősítve. Kelt Palotán 1753. október 26-án. Gróf Zichy István." Mint a szerződés szövegéből következtetni lehet, az 1753-ban történtek nagy változást hoztak a csernyeiekre. Eddig közösek voltak érdekeik a földesúri családdal. A Mária Terézia trónraléptét követő örökösödési háborúk gazdasági fellendülése ezután is kívánatossá tette az erdők irtását. De nem úgy, hogy az így keletkezett irtványok a jobbágyok telki állományát gyarapította volna, hanem úgy, hogy az a házi kezelésben levő táblák számát növelte. Utóbbiak lényegesen nagyobb jövedelmet hoztak a földesúrnak. Ide utalnak az 1753-as szerződés pontjai is. A falu határának újraosztása a jobbágyokat látszólag a jobb gazdálkodásra serkentette volna. Valójában azt mozdította elő, hogy az így elcserélt földek elveszítsék irtvány jellegüket. Mivel a kiosztást az uradalom mérnöke intézte, ez újabb lehetőséget adott a jobbágyok megrövidítésére. Dolosd megosztásával és Gyón, valamint Mecsér elidegenítésével a csernyeiek itteni irtványai mentek veszendőbe. Érzik ezt a földesurak is és mintegy jóvátételül engedik meg a csernyeieknek, hogy a gyóni területen ,,vakargathassanak" némi szénát, ha az ottaniaknak már nem kell. A földesúri önzést leplező szóvirág a szerződés azon mondata, hogy a szegény jobbágyok nagyobb előmenetele érclekében elállnak a törvényes urbáriumtól, mert arra tételes