Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alsószentiván

nek vette, hogy a felszabadulás előtti időkből ismert politikai párthoz csatlakozzék 1945 tavaszán. A szociáldemokrata és a kommunista párt is megalakult, de az első években itt tömegpárttá nem vált. A Nemzeti Parasztpárt is népszerű lett. Tagjai a volt gazdasági cselédekből, napszámosokból, a kisgazdapárt vezetőitől elhidegült földművesekből verbuválódtak. A politikai pártok és a Nemzeti Bizottság a demokratikus átalakulás falusi teendői közül leginkább a földreformot sürgették. A nagybirtok szétzúzása a legalapvetőbb intézkedések közé tartozott, 1945 előtt is a falu határából több mint 90% a 100 kat. holdon felüli birtokosok kezében volt, és a kisbirtok mindössze 727 kat. holdat tett ki. Ezért is kellett a demokratizálási folyamatot a földreformmal kezdeni. A Földigénylő Bizottságban agrárproletárok foglaltak helyet. Vezetői gazdasági cselédek: Horváth Vince, Takács József, Bodonyi József. A Földigénylő Bizottság rövid idő alatt, május elején gyakorlatilag végrehajtotta a nagybirtok felosztását. A reformmal kapcsolatos szervezési tevékenység azonban kéthárom évet is felölelt. Még 1945 tavaszán felosztották Szluha Aladár 2277, Karcag Pálné 1037 kat. holdas uradalmát, míg a középbirtokosoknak 100 kat. holdat meghagytak gazdaságaikból. A község határában 108 kat. hold földet vásároltak meg 1939. szeptember 1. után a dunaföldvári gazdák. Ezeket háborús szerzeménynek minősítette a Földigénylő Bizottság, így tulajdoni egységenként 5—5 kat. hold visszahagyásával a terület elkobzásra került.

1

'

56 A bizottság elsősorban az agrárproletariátus helyzetét kívánta emelni azzal az elgondolással, hogy az 1945 előtti vagyontalanoknak 15 kat, hold földet juttat. Ez azonban föld hiányában illúziónak bizonyult, és 1945 szeptemberében már a kötelező juttatási alapot 5 kat holdra csökkentették, amelyet a gyermekek számarányának megfelelően növeltek. Felosztásra 2067 kat, hold került, melyet 201 személy között parcelláztak fel. Közlegelőnek 878 kat. holdat adtak át, de telepítési célra tartalékoltak 607 kat. holdat, házhelynek 12-t, házhely-csereterületre 26-ot, a majdan visszatérő katonáknak 180-at, bérbe adtak még 1945 tavaszán 118 kat. holdat, a földalap pedig 400 kat. holdat saját tartalékának tekintett. Az alsószentiváni földalap tehát 4288 kat. hold volt 1945 tavaszán. A földosztás során 143 volt gazdasági cseléd, 31 napszámos, 13 törpebirtokos, 8 kisbirtokos, 5 kisiparos és 2 okleveles gazda részesült foldj uttatásban. A juttatott földeknek majdnem 80%-át már számarányuknál fogva is a gazdasági cselédség kapta. A cselédek átlagosan 11,5 kat. hold földterületben részesültek. A nagybirtokosok tulajdonában levő 137 cselédház — azután a gazdasági épületek is — szintén a cselédek kezébe került. A mezőgazdasági kisüzemek kiépülése során több volt uradalmi épületet, cselédházat bontottak le. 1945 után 11 istálló, 16 egyéb épület és 14 cselédház jutott erre a sorsra, de a kőépületekkel kivételt tettek.

137 A Szluha-kastélyt 2,5 kat. hold területtel a katolikus egyház kapta meg abból a célból, hogy a kastélyból templomot és lelkészlakot alakítson ki,

138 az intézői lakot pedig elemi iskola céljára juttatták.

139 Fél év múlva ebből egy lakás lett. 1946 tavaszán a helyi Nemzeti Bizottság a Karcag-féle kastélyt a szociáldemokrata, majd a kommunista pártnak utalta ki, de rendőrpihenőt, azután lakásokat is alakítottak ott ki. A katolikus egyházi élet anyagi lehetőségei csak 1945 után, a földreform megvalósításával teremtődtek meg. Alsószentivánban a nagybirtokosok legfeljebb saját családjuk vallási nevelésével törődtek, de cseléd-