Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alsószentiván

jeikre, alkalmazottaikra e vonatkozásban sem gondoltak. 1945-ben a Földigénylő Bizottság már gondolt arra, hogy épület- és földingatlan-juttatással önálló lelkészségnek veti meg alapját. 1946-ban a Szluha-kastélyban berendezik a „Világ Királynője" elnevezésű kápolnát, ahová négy esztendő múltán elhelyezik a fatimai kegy szobor másolatát.

140 Ezután látogatott búcsújáró hely lett. Önálló lelkészséggé 1946-ban, plébániává 1963-ban alakult.

141 A felszabadulás után a demokratikus közigazgatást a pártok delegáltjai irányították a képviselő-testületben és az elöljáróságban is. Az elöljáróságban eleinte megmaradt a kisbirtokos túlsúly, ami abból következett, hogy e réteg képviselőinek volt némi közigazgatási tapasztalata, míg az agrárproletariátusnak, amely a felszabadulással hatalomra került, sem elméleti, sem gyakorlati ismeretei a községvezetés területén nem voltak. A kisbirtok képviselői a demokratikus szellemet becsülettel érvényesítették a községvezetésben; köztük többen 1950-ben a tanácsvezetésbe is bekerültek. 1946-ban az elöljáróság és a képviselő-testület a következő személyekből állt: Országh József bíró, Kiss Ernő jegyző, Lénárd József pénztárnok, Takács György közgyám; képviselők: ifj. Imre János, Bieber Ferenc, Kiss Ferenc, Madarasi Lajos, Szántó József, Imre Pál, Horváth Vince, Bodonyi József, Pesti János, Kuna József.

142 A demokratizálódás községi folyamatában további szép eredmények születtek. Az új gazdák az UFOSZ-ba tömörültek, és érdekvédelmüket keresték a szövetségben. Kézzelfogható eredmény volt a földművesszövetkezet létrehozása, melyre 1946 februárban került sor, amikor 73 újgazda elhatározta megalakítását. Az igazgatótagságban Vallentényi Mihályt, Németh Mihályt, Imre Pétert, Katona Józsefet, Földi Istvánt, Siák Jánost és Kiss Endrét találjuk. A szövetkezet vagyonát a Földigénylő Bizottság útján kapta. A szövetkezet tulajdona többek között 18 istálló, több magtár, 1 gépműhely, 1 daráló, 1 malom, 3 traktor, 1 cséplőgép, 3 vetőgép és 1 gőzgép. A földművesszövetkezet átvette mindazon funkciókat, melyeket 1945 előtt a Hangya, a Tejszövetkezet és a Futura ellátott.

143 Az úttörőcsapat 1947. február 4-én alakult meg 50 taggal. Vezetője Maccechini József tanító volt.

144 1947. március 23-án az MKP sárbogárdi járási választmányába két alsószentiváni lakost delegáltak Széles Mihály és Katona Józsefné személyében.

145 Villanyáramot 1947 tavaszán kapott a község. Az Ajkáról kiépített fővonalra Alsószentiván mellett még Sárbogárd, Cece, Igar és Alap községeket kapcsolták.

146 Az átalakulást visszahúzó erők gátolták, amely részben a lakosság politikai tájékozatlanságában, részben az 1945 előtt uralkodó eszmeáramlatok hatásában keresendő. Az 1947. évi nemzetgyűlési választások alkalmával a község választópolgárainak abszolút többsége a Schlachta Margit vezette Keresztény Női Tábor elnevezésű politikai csoportosulásra szavazott és a községi szavazatok 28,5%-át kapta. 146-an szavaztak a Keresztény Női Tábor által hirdetett politikai programra. Ebből 102 volt a női szavazó és csak 44 a férfi. Majdnem ennyi szavazó esett a Szociáldemokrata Pártra (27%), amely a második helyen végzett; a harmadik helyet 100 szavazóval (20%) a Magyar Kommunista Párt szerezte meg. A fennmaradt 25%-nyi szavazat a parasztpártra (10%), Balogh István pártjára (11,5%), a Radikális Pártra és a Polgári Demokrata Pártra esett.

147 A vá-