Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

Vályi Demeter özvegye Katalin Csaplár birtokon levő részét lányának és vejének, Fehérvári János fia Kelemennek adta. 1397-ben per folyt Chapp­lar birtokrészért Fehérvári Kelemen és Udvarhelyi Jimger Pál között. A következő évben be akarták vezetni Chaplar birtokába Nyéki György fiát, Balázst és Zámori Mihály fiát, Istvánt. Ennek ellentmondtak: Chuti János lánya, Kelemen budai polgár felesége és Junger Pál. Az ellent­mondásból indult perben a bemutatott oklevelek alapján az országbíró Junger Pálnak és fiának, Jakabnak ítélte a birtokot. 1 1409-ben elhagyott helyként említi a forrás, amikor Zsigmond király a Chaplar lakatlan birtokrészért Vas és Sopron megyei birtokrészeket adott Mihályi Domokosnak és Pál fiának. 1433-ban és 1459-ben puszta (praedium)-ként beszélnek róla. 1469-ben egy birtokba iktatásnál a kijelölt királyi emberek között szerepelt Chaplari Demeter. 2 Csaplár neve az 1768. évi úrbérrendezéskor bukkan fel újra. Az alcsúti jobbágyok kérték, hogy állataikat a csapiári erdőben legeltethessék és ott faizást gyakorolhassanak. A legeltetést meg is engedték nekik, az erdőből az uraság hírével tűzi- és épületfát kaphattak. 1777-ben a Csaplár szélén való földek után az alcsúti jobbágyok 46 ft-ot fizettek a pálosoknak. Csaplár neve ma a csapiári erdő formájában él tovább. 3 Jegyzetek 1 OL Dl. 106 144.; Érszegi FMTÉ 5. 1971. 191. 1365. szept. 19.; OL Dl. 61 270. 1381. júl. 25.; Dl. 42 218 1381. dec. 3.; Dl. 42 641. 1397. márc. 15.; Dl. 61 270. 1398. ápr. 21, 2 OL Dl. 61 298. 1409. márc. 26.: Dl. 106 608. Érszegi FMTÉ 5. 237. 1469. jún. 28.: Nagy Lajos FMTÉ 6. 1972. 231.; Károly IV. 143.; Hazai okmánytár III. 215. 3 OL Helytartótanács. Tab. urbariales 1768. máj. 2.; jún. 16.; E 153. Acta paulinorum 7. Fasc. 49. No 11. 1777. dec. 14. Doboz Felsőtabajdnak is nevezték. 1903-tól Vértesdoboz. 1950-től Alcsúttal egye­sült; jelenleg Alcsútdoboz. A Doboz helységnév 1415-ben bukkan fel elő­ször. 1 Puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szerkezetileg azonos lehet a magyar dob főnévből képzett dobasz (tele, duzzadt) melléknévvel. 2 1424-ben Dobos possessio részbirtokosa Dobozy Halmy Jakab fia György. 3 1502-ben Felsőtabajd (Felsewthanayd)-nak nevezik. 1539-ben Zápolya János Doboz, más néven Felsőtabajd birtokot (possessio Doboz alio nomine Felsew Tabajd) új ado­mányként Dobozy Bertalannak adományozta, akinek ősei már régi időktől fogva birtokolták, de okleveleik elvesztek. Nincs adatunk arra vonatkozó­lag, hogy Dobozy Mihály, aki feleségével Pilismarótnál hősi harc után a törökök áldozata lett, ebből a családból származott/' Dobozy Bertalan leszármazói a török elől a Komárom megyei Marcal­tőre menekültek, ahol később (1754) nemességüket igazolták. 1562-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom