Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

107 Fejér megyei keresztény naptár 1920. 126.: Címtár 1931/32. 341.; Farkas Az agrárátalakulás. FMTÉ 4. 1970. 307. 108 Fehérvári naptár 1923. 154.; FmL Alcsúti képviselő-testületi jkv. 16. és 35/1937., 21/1941., 22/1943.; Törvényhatósági Bizottság jkv. 1920. 51.; 1921. 514. v 109 Fejér megyei keresztény naptár 1920. 126.; Fehérvári naptár 1923. 154., 1940. 93.; Országos Mezőgazdasági Címtár 1937. III. 119., 124., 126., 128.; OL FM 1928/59/36 077.; 1929/46/75 416.; 78 247.; FmL Alcsúti képviselő-testületi jkv. 707/1936.; 17/1937.; 11. és 26/1938. 110 Borús I. FMTÉ 4. 1970. 26.; Kárpáti FMTÉ 4. 1970. 471.; Szabó Lajos—Bárányos Gábor: Az alcsútdobozi tsz története. Kézirat. 111 Farkas Az agrárátalakulás, FMTÉ 4. 1970. 280—281., 318.; Élő—Farkas 283. 112 Farkas Az agrárátalakulás. FMTÉ 4. 1970. 288., 329.; Helységnévtár 1947. 28. 113 Farkas Az agrárátalakulás. FMTÉ 4. 1970. 303.; Móra Magda FMTÉ 4. 1970. 447.; Élő—Farkas 171,; Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Budapest 1970. 674.; FmL Tankerületi Főig. iratai 1947. nov. 20., 28., 1948. máj. 29.; Fehérvári Népszava 1948. febr. 3. 27. 114 Helységnévtár 1952., 1956., 1962., 1967., 1973.; Hantos FMTÉ 4. 1970. 643., 649. 115 Fejér megyei statisztikai évkönyv 1961., 1965., Szabó Lajos—Bárányos Gábor i. m. 116 Hantos FMTÉ 4. 1970. 652—653.; Fejér megyei statisztikai évkönyv 1969., 1976. Bányavölgy Az 1850-es években 3 házban 65, 1910-ben 106 lakosa volt. 1912 májusában a József főherceg uradalmához tartozó pusztán a gazdasági munkások sztrájkba léptek a rossz bánásmód és az alacsony munkabérek miatt. A békéltetési tárgyalások nem vezettek eredményre; a pusztára csendőröket vezényeltek. Ugyanebben az évben megünnepelték május 1-ét és Népszava-napot rendeztek. Bányavölgyön 1948. március 7-én 39 újgazdából földművesszövetkezet alakult. 139 kat. hold legelőn, 11 kat hold réten, 4 kat. hold nádason, 6 kat. hold erdőn, 3 kat. hold tavon, 1 kat. hold kőbányán gazdálkodtak. Volt kovácsműhelyük, istállóik, cséplőgépük és 20 vagon befogadó képességű raktáruk.

1 1962-ben 5 házban 111-en, 1973ban 9 házban 93-an laktak itt.

2 Jegyzetek 1 FmL 1850. évi népszámlálás.; Fényes Elek 1851. I. 87.; Népszámlálás 1910.; Népszava 1912. máj. 1., 15. 2 Élő—Farkas. Helységnévtár 1962., 1973. Csaplár 1365-ben említik először possessio Káplár formában, a fehérvári keresztesek birtokának bejárásakor, határmegjelölésként. 1381. július 25-én Vértesi János fiai Miklós és László megtiltották, hogy Kendertói Domokos fia Darabus elidegenítse a birtok felét. Ugyanaz év december 3-án málosi 9» 131